Île-de-France

De 2011.03.05.metronom_paris

Ha az ember már két éve él Párizsban, Párizs mellett, akkor olyan "óriási" problémák jelentkeznek, hogy elkezdi kimeríteni ennek az óriási, gazdag városnak a szokásos történelmi, kulturális nevezetességeit. És persze ez az, amire azt mondják: "irigylem a problémáidat". Nem mondom, hogy elértem erre a szintre.  Valójában, mivel nem Párizsban lakok, azért még mindig megmaradt a varázsból valami: még mindig igaz, hogy van abban valami ünnepélyes, ha bemegyek Párizsba.
De azért mégis, jó az, ha van valami friss vezérfonal, ami vezeti az embert, ha bemegy sétálni egyet Párizsba. Egy ilyen vezérfonalként ajánlanám Loránt Deutsch: "Metronome" című könyvét.

A könyvet akkor vettem, amikor Barcelonába menet a Charles de Gaulle-on várakoztam. Kevés igazán jó könyv van a reptéri boltokban, de azért akad. A könyvnek két kiadása is van: az egyik hagyományos könyv alakú, a másik kézikönyv-szerű, sok képpel. Én az utóbbit vettem meg, mert hát annyira nem tudok még franciául, illetve ez utóbbinál láttam, hogy különféle témák és helyszínek köré konkrét pontokba szedett túrát javasol, amelyhez cím és fénykép is tartozik. Tehát ez konkrétan, gyorsabban, kényelmesebben használható. A különféle túrák helyszíne metrómegállókhoz is kapcsolódik, a könyv címe erre is utal, és a történelemre is, hiszen a metronóm egyfajta időmérő szerkezet. Deutsch Loránt egyébként azért is érdekes, a neve alapján (nem, nem német) félig magyar származású.

De 2011.03.05.metronom_paris

A korábbi hétvégéken mindig esős idő volt, még mielőtt a Metronómos kirándulásomat leírnám, csak annyit említek meg, hogy azért egyik vasárnap elugrottam Chatenay-Malarbyba, ahol Voltaire született. Erre emlékezve a szülői házának a tetején van egy Voltaire.emlékmű, amely igazán érdekes. Sajnos a házban nincs múzeum, szóval erről ennyit.

Az elmúlt  hétvégén viszont igazán ragyogó idő ígérkezett. Amit kinéztem, az a Denfert Rochereau megállónál kezdődött, és lényegében a Rue Saint Jacques úton haladt végig, amely Lutécia római fő útja volt dél felől. Olyan részeken haladtam keresztül, amelyek kicsit félreesnek a szokásos közlekedési útjaimtól, pedig egészen közel vannak a központhoz.

De 2011.03.05.metronom_paris

az első két motívum régi épületek maradványai voltak modern környezetben. Egy régi templom darabja a 14 rue Pierre.Nicole címen lévő modern házban.

Aztán egy karmelita kolostor kapuja a 284 rue Saint Jacques címen található üzlethelyiség belsejében. Ez utóbbi igazán meglepő és mulatságos. Néhány helyszínnél nem tudtam bejutni, hogy megnézzem, de hát annyi baj legyen, nem erőltettem.

De 2011.03.05.metronom_paris

Meglátogattam azt a házat is, amelyben Diderot az Enciklopédiát írta, a 3 rue de l'Estrapande címen. Nem tűnik annyira régi háznak, de hát azt írják, itt lakott az enciklopédista. Egy etióp étteremben ettem, ahol már korábban is voltam. Igazán tetszik ez a pörköltes-jellegű étel, különféle húsokból, amelyhez palacsinta-tészta-szerű kenyeret adnak, és kézzel kell enni.

De 2011.03.05.metronom_paris

A Sorbonne-nál teljesen véletlenül bukkantam bele egy kis szállóban, ahol Radnóti lakott 39-ben.

De 2011.03.05.metronom_paris

Utána a az 1 rue Saint-Julien-le-Pauvre, az azonos nevű templom mellett lehet megtalálni a római út egyetlen megmaradt kövét. Ide torkollott a rue Saint Jacques, a Szajna partján. Innen már csak egy ugrás a Notre-Dame.

De 2011.03.05.metronom_paris

A templom mellett, a parkban egy fehér akác található, melyet szintén ismertem, sőt azt is tudtam, hogy 1602-ben ültették, tehát még a forradalom előtt. De a könyvből tudtam meg a történetét: Jean Robin hozta Észak-Amerikából. Innen a francia neve: robinier.

De 2011.03.05.metronom_paris

A Notre Dame előtti téren sokat jártam már, de a könyv felhívta a figyelmemet, hogy itt van a francia nulla-kilométerkő, melyet már ismertem. De a Notre Dame építése előtt volt itt egy másik templom, amelyet leromboltak. Továbbá a tér helyén sűrű utcák voltak. Ezeknek neveit, és a templom körvonalát lehet látni a téren. Érdemes megnézni, felfigyelni rá, amikor ott van az ember.

De 2011.03.05.metronom_paris

 Kicsit arrébb, a 24 rue Chanoinesse címen van egy roppant aranyos étterem, melyet szintén ismertem. De a könyv biztatott arra, hogy a 26 szám alatt benyissak, és megnézzek egy aranyos udvart, melynek kövei régi sírkövek. A kapukóddal szerencsém volt, sikerrel jártam. Bent zongoráztak, és tényleg ott volt a sírkő, a régi felirattal.

De 2011.03.05.metronom_paris

 A 6 rue de Colombe címnél az utcán lehet látni a gall városkapu maradványait tárták fel, melyre tábla is figyelmeztet. Ezt is ismertem, de most már tudatosabban néztem meg újra.

De 2011.03.05.metronom_paris

Még mehettem volna a Szajna másik oldalára, de már késő volt. Visszafordultam. A 7 rue Cluny címen van egy régi templom maradványa. Villon itt tanult annakidején.

De 2011.03.05.metronom_paris

Ezután már kezdett sötétedni, és elfáradtam, könyvesboltokat látogattam meg. Újra meglátogattam a Shakespeare and Co. angol könyvesboltot, mely hihetetlenül aranyos. Megbizonyosodtam róla, hogy a Before Sunset belső jeleneteit is itt forgatták, ebben nem voltam biztos. Meg is kérdeztem a pénztárostól, mondta, hogy bizony így van. És ha már kérdeztem, francia.angol könyvekről is kifaggattam. Ezekből is volt egy jó adaggal.

De 2011.03.05.metronom_paris

Egy Chaucert, Miltont, Bacont és egy Hemingwayt vettem meg. Az utolsó kivételével annyira nem hasznosak, mert angolul is nehezen érthetőek. De majd ha a franciám olyan lesz, akkor elolvasom a francia részt, és összerakom belőle az ős-angolt. Érdekes, hogy Bacon és Milton a főneveket nagy kezdőbetűvel írta, mint a németek. De Chaucer nem. Ezek szerint a középkor végén volt egy ilyen szokás, ami a németeknél megragadt. A Hemingway jól olvasható, nem is bonyolult. Azt forgatom is.

De 2011.03.05.metronom_paris