Île-de-France

Párizs mellett, Île-de-France-ban, Párizstól kicsit délre élek. A blog itteni életemről, utazásaimról, Franciaországról, de leginkább annak közepéről fog szólni.

Erre jártam

<

Hozzászólások

Címkék

19. század (1) afgán (1) aix en provence (1) albérlet (4) albert (1) albert kahn (1) aldebaran (1) alexandre (1) algírok (1) állatkert (1) amboise (3) ambopise (1) amiens (2) ampere (1) andernech (1) angers (1) anglia (13) antik (1) antikvitás (1) antoinette (1) antony (1) apátság (2) apokalipszis (1) apolló (1) aquitania (4) arch (1) archeológia (1) arc de triomphe (1) aréna (1) arena (1) arles (2) armstrong (1) arromanches (1) asterix (1) atomium (1) augsburg (1) august (1) augustus (1) ausztria (4) autó (1) autóbaleset (2) autópálya (1) auvers (2) avantgarde (1) avebury (1) avignon (1) azay le rideau (1) azincourt (1) ázsia (1) babaház (1) baden (1) balaton (1) baleset (1) balogh (1) baloldal (1) balzac (4) barbecue (1) barbizon (2) barcelona (2) barlang (3) barnaby (1) basel (1) bastille (3) baszkföld (1) bataille (1) bath (1) bayeaux tapestry (1) bayeux (2) bazoches (1) beauregard (1) beauvais (1) beethoven (1) béke (1) belgium (2) benjamin (1) bercy (1) bern (1) beynac (1) biarritz (1) bicikli (4) bigalle (1) big ben (1) bikaviadal (1) biron (1) blackwell (1) blois (2) bodeni tó (1) body (1) bois de boulogne (1) bonn (1) bor (1) bordeaux (2) bougival (1) bougon (1) boulder (1) boule (1) boulogne (1) bourget (1) bozen (1) break (1) breteuil (2) bridge (1) brie (1) brieve (1) brissac (1) brüsszel (1) buckingham (1) buddhizmus (1) bunker (1) bures (1) bures sur yvette (2) burgundia (1) buridan (1) bürokrácia (1) bűvészet (1) caen (1) cafe (1) cahmps du march (1) calais (3) calvados (1) cambridge (1) cannes (2) canterbury (2) cap (1) carnac (1) carnap (1) cavendish (1) cawl (1) cernuschi (1) cesane (1) chaalis (1) chambord (2) champagne (1) champs (2) champs elysees (1) chanteloup (1) chantilly (2) charleville (1) chartres (1) chateau (6) chateaubriand (1) chateau thierry (1) chatelette (1) chatenay malabry (1) chaumont (1) chenonceau (2) chenonceaux (1) cheverny (1) chevreuse (2) chinon (1) chopin (1) circus (1) citadella (1) citroen (1) clermont ferrand (1) clos (1) cnrs (1) college (1) colmar (1) combray (1) compiegne (1) comte (2) conciergerie (2) concorde (3) condé (1) contador (1) cordeliers (1) cork (1) cornwall (1) cotterets (1) coubertin (1) countryside (1) courances (1) courson (1) couvertoriade (1) crecy (1) csaba (1) csata (2) csoki (1) cukkini (1) cyclop (2) cyrano (4) dachau (1) dali (1) dampierre (2) danton (1) dartmoor (1) dartmorr (1) darwin (1) debussy (1) deep purple (1) defense (2) delacroix (1) descartes (2) detektálása (1) deux (1) de sade (1) diadalív (3) diderot (2) dijon (1) dolmen (2) dordogne (2) dorsay (1) doue la fontaine (1) dourdan (1) dover (2) down (1) downing (1) drago (1) drake (1) dublin (1) dumas (3) duna forrás (1) dunkerque (1) dupin (1) ecouen (1) éden (1) édeskömény (2) eglise (1) egyetem (1) eiffel (2) eiffel torony (1) elseje (1) első világháború (1) elysees (3) ep (1) erdő (2) eresis (1) ermenonville (1) érzések (1) essone (1) étel (2) etióp (1) etoile (2) etretat (2) étterem (2) etudiante (1) eu (2) európa (1) fallenfest (1) falu (1) falzett (1) fanfan (1) fecamp (1) feiburg (1) fekete erdő (2) felvonulás (1) ferenc (2) ferte milon (1) festészet (1) festmények (1) fésüskagyló (1) fesztivál (1) fleur (1) fleville (1) foch (1) fontainebleau (4) fontevraud (1) ford (1) forddal nyaralok (11) forradalom (1) fort (2) fort boyard (1) fouauet (1) frabciaország (1) francia (5) franciaország (130) franciszág (1) francois (1) franiaország (1) frankfurt (1) franklin (1) frehel (1) freiburg (1) fürdő (1) gaillard (1) galéria (2) galériák (1) galway (1) gambetta (1) gare de lest (1) gaudi (1) gejzír (1) genf (1) geocaching (6) gépi tanulás (1) gherkin (2) gien (2) gif (2) giverny (2) globe (1) go (3) goethe (1) gombászás (1) gördeszka (1) görkorcsolya (1) görkori (1) grande (1) grimbergen (1) guarande (1) guimet (1) györgy (1) hadtörténeti (1) hall (1) hamurappi (1) handel (1) hang (1) harcsa (1) hastings (1) házibuli (1) heidelberg (1) héja (1) hendrix (1) henner (1) henrik (1) hermann hesse (1) heurt (1) híd (1) hindu (1) (3) holbach (1) homok (1) homoszexuális (1) hugo (2) humanite (1) hyde (2) if (1) illiers (1) impresszionizmus (3) innsbruck (1) intersí (1) invalidusok (1) írország (2) jackson (1) jakobinus (1) janzenizmus (1) japán (2) jaques (1) jardin du luxembourg (1) játék (1) javítás (1) josephine (1) jules (1) július 14 (1) kagyló (1) kampány (1) kápolna (1) karnevál (1) kastély (13) katakombák (1) katedrális (1) kazamata (1) kelták (2) kensington (1) kert (3) kiállítás (1) kínai (1) király (1) királysírok (1) klub (3) koblenz (1) komp (1) könyv (1) korona (1) középkor (1) krémleves (1) krumpli (1) kumato (1) kutatás (1) lac du barrage grandval (1) lafayette (1) lajos (5) lance (1) lands end (1) langeais (1) latte (1) lausanne (1) la fontaine (1) la manche (2) la rochelle (1) la turbie (1) leonardo da vinci (2) le bourget (1) le braun (1) le mans (1) le marais (1) le notre (1) le riveau (1) lichtenstein (1) limerick (1) limsi (3) lin (1) linz (2) locke (1) loire (3) london (3) louvre (2) lovak (1) lri (2) luce (1) lucerne (1) luneville (1) lutece (2) luxemburg (1) luynes (1) luzern (1) madeleine (2) magots (1) magyarország (3) mainz (1) maisons laffitte (1) május (1) mandir (1) mandulakagyló (1) marais (2) maraton (1) marcel (1) marie (1) márki (1) marly (2) marmolada (1) marriott (1) mars (1) marseille (1) masions laffitte (1) massy (2) mecset (2) meleg (1) melegfelvonulás (1) menhir (1) meran (1) merano (1) meridián (1) mérő (1) metallica (1) metronóm (1) metz (1) meudon (1) millau (2) milly (1) milly-la-foret (1) mily-la-foret (1) minack (1) mini európa (1) mogo (2) molay (1) monaco (1) mondsee (1) monet (2) monmartre (1) monnet (1) montargis (1) montelimar (1) montesquieu (1) monte carlo (1) montgolfier (1) montmartre (2) montparnasse (1) montreaux (1) montsoreau (1) mont saint michel (1) monument (1) moreau (1) morvan (1) moussais (1) műhold (1) münchen (1) musee (2) musee moyen age (1) mutatványosok (1) múzeum (7) nancy (2) nantes (2) napóleon (1) napoleon (5) navacelles (2) negyed (1) németország (9) neptun (1) neuchatel (1) neuschwanstein (1) nevers (1) nimes (1) noire (1) normandia (2) normann (1) notre dame (3) nürnberg (2) nyelvlecke (1) nyelvtanulás (1) olaszország (3) omaha beach (1) opera (1) orange (1) orangerie (1) óriás (1) óriásharcsa (1) orleans (2) orsay (3) ötzi (1) oxford (2) paela (1) pál (1) palais royal (1) palaseau (1) pálma (1) pantomim (1) paprika (1) parade (1) paradicsom (1) parc (1) parc citroen (1) paris (1) párizs (53) park (4) parlament (1) partraszállás (2) pascal (2) passau (2) passy (1) pasta (1) pegasus (1) pellegrino (1) percebe (1) pere lachaise (1) pernod (1) petanue (1) petit palais (1) picasso (1) piccadilly (1) pierrefonds (2) plage (1) plaza (1) plázs (1) plymouth (1) poitiersi (1) pokolgép (1) polip (1) pompadour (2) pompidou (3) póni (1) pont du gard (1) porthcurno (1) port royal des champs (1) pride (1) procope (1) project (1) proust (1) provins (1) puy saint vincent (1) quai de branly (1) quartier latin (1) rabelais (1) racin (2) racine (2) rajna (1) reading (1) recept (2) regensburg (2) reims (1) remy (1) renault (1) rendőrség (1) reneszánsz (1) rennes (1) repülőgép (1) rimbaud (1) robespiere (1) robot (1) robotics (1) rochester (1) rodin (2) roland garros (1) rómaiak (1) romantika (1) roquefort (1) rostand (1) rouen (2) rousseau (2) royal (1) rózsa vonal (1) rueil malmaison (1) sache (1) saclay (1) sagrada familia (1) saint chapelle (1) saint cloud (1) saint denis (1) saint germain en laye (2) saint hyppolite du fort (1) saint jean beauregard (1) saint laurent le minier (1) saint malo (1) saint michael (1) saint nazaire (1) saint tropez (1) salem (1) sarkozy (1) saumur (1) sceaux (2) schaffhausen (1) schloss ambras (1) selyem (1) seully (1) sevres (1) shakespeare (1) shakespeare and company (2) shogi (1) sívakáció (1) snowboard (2) soleil (1) sólepárlás (1) sophie marceau (3) sorbone (1) sorbonne (1) southwark (1) spanyolország (3) stonehenge (2) strasbourg (2) strassburg (1) street (1) sully (1) svájc (3) svm (1) swaminarayan (1) szabadság (1) szafari (1) szent johanna (1) szerelem (1) sziget (1) szilveszter (1) színház (1) szinkrotron (1) szobor (1) szökőkűt (1) szökőkutak (1) szónok (1) sztrájk (1) tangó (1) társasozás (1) tavistock (1) tél (1) templom (1) tenger (1) tengeri sün (1) tengerpart (1) terror (1) tészta (1) thiepval (1) thoiry (1) todt (1) tolvaj (1) tor (2) torony (1) torreádor (1) total (1) toulon (1) touluse lautrec (1) tour (1) tourelles (1) tours (5) tour de france (2) tower (2) trianon (2) trier (1) trinity (2) trockista (1) tübingen (1) tudomány (1) tuileriák (3) tumulus (1) tüntetés (1) turgenyev (1) tűzijátek (1) újév (1) ulis (1) ulm (1) űrhajó (1) ussis (1) utcai (1) üvegtigris (1) vadászrepülő (1) vaduz (1) választások (2) valencay (1) valencia (1) van gogh (3) vár (1) varennes (1) vaux le vicomte (1) velib (1) vendome (2) verdun (1) verlaine (1) verne (1) vernon (1) vernonnet (1) versailles (5) verseny (2) vichy (1) victor (2) viktor (1) világháború (1) villandry (1) villers (1) vincennes (3) vincent van gogh (1) virty (1) vitre (1) vízesés (1) voltaire (2) vosges (2) waterloo (1) wellington (1) westmister (1) windsor (2) wittgenstein (1) woodhenge (1) woody allen (1) zene (1) zenészek (1) zsidó (1) Címkefelhő

Linkblog

2013.01.28. 19:37 Brendel Mátyás

Buksinak meg kell tanulni franciául! De hogyan?

etudiante.jpg

Egy forradalmian revolucionista módszer arra, hogy hogyan tanuljunk Sophie Marceau-val franciázniul. A legújabb Norbi update könyvvel együtt csak 10000 forint! Most érdemes megvenni!:)


***

Van nekem egy elméletem a nyelvtanulásról (bocs, de ezt nem ússzátok meg), amely nem olyan eget rengető, nem mond ellent mindennek, amit eddig tudtunk, nem misztikus, nem áltudományos. Inkább arról van szó, hogy amit tudományos alapon is tudunk, és amit tapasztaltam, azt egy bizonyos, nagyon fókuszált módon összefoglalom, hogy a nyelvtanuláshoz néhány hasznos gondolatot és motivációt nyerjünk belőle.

Az agy egyik általános, fontos tulajdonsága, hogy olyan összefüggéseket próbál megjegyezni, amelyek fontosak számunkra. Ha belegondolunk, evolúciós alapon ez triviális. Alapvetően a fontosságot az jelzi, hogy az összefüggés milyen gyakran fordul elő az életünk folyamán, és az agy tanulási mechanizmusa, a Hebb-féle tanulási mechanizmus pontosan meg is felel ennek. Két neuron között egy szinapszis erősségét növeli a szinkron aktivitás, és eme kis növelésekből az összefüggés együttállásának gyakorisága szerint lesz egy tartós összefüggés. A mechanizmus pontosan biztosítja azt, hogy azt tanuljuk meg, ami korrelál. Ami pedig nem korrelál, azt hosszú távra meg sem jegyezzük, vagy lassan elfelejtjük. Ugyanez a mechanizmus az indukciós tanulást is biztosítja, azaz kiválogatja a törvényszerűségeket a véletlen egybeesések közül.

A dolog nem ilyen egyszerű, mert persze van a hippokampusz, a rövid és hosszú távú memória, illetve van az a tény, hogy az ember, és esetleg a csimpánzok képesek egyetlen előfordulásól is összefüggéseket megtanulni. De ez csak kicsit változtatja meg a dolgot. Alapvetően az agy és a számítógép között megmarad ez az elég jelentős különbség, hogy az agy általában nem tárol el elsőre összefüggéseket, míg a számítógépnek ez az alap működési módja. Sajnos, hogy az agyunk ilyet akkor se nagyon tud, ha nagyon akarjuk, és nagyon kéne. Ezért volna jó egy agyi implantátum, amelyik lexikális adatok számítógéphez hasonló tárolására lenne képes.

Ami a nyelvtanulást illeti, abban az itt a szomorú következmény, hogy a nyelvek megértése ugyan lehet, hogy igen nehéz a konvencionális Neumann-architektúra alapján,  de a nyelvtanulás nagy része akkor is szabályoknak, kivételeknek, kifejezéseknek, illetve nagyon sok szónak a megtanulását jelenti. Lehet, hogy mindeme lexikális tudásnak a memorizálása nem teszi ki a nyelvértést, de a nyelvtanulásnak akkor is ez az a jelentős része, amely humánoknak a nagy problémát okozza.

Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az agyunknak bizony ismételgetni kell a szavakat és a fordításukat, illetve a nyelvtani szabályokat, illetve kivételeit. Olyan sűrűséggel kell ismételni, hogy az agyunk felfogja, hogy ez fontos. Ha nem hajlandó fontosnak venni, akkor bizony szólni kell az agyunknak, hogy: "figyelj buksi, ez most tényleg fontos". És mivel a memóriánk nagyrészt nem tudatosan működik, kb. annyira érti az ilyen magyarázatokat, mint a buksikutya, nem tudunk neki így parancsot adni, szólni csak az ismétléssel lehet. Repetitio est mater studiorum.

És tényleg érdemes egy kicsit úgy szemlélni a dolgokat, mintha az agyunk az egy kiskutya lenne, akinek a fejébe kell vésni a dolgokat, és vajon hogyan tudnánk ezt hatékonyan megoldani, mert muszáj, hogy buksi megtanuljon franciául. Mert azért az agyunk ebből a szempontból bizony buksi szintjén mozog. Ld. Pavlov kutyája.

Ez azt jelenti, hogy nincs királyi út. Nincs ingyenebéd, nincs "tudok itt egy rövidebb utat a kertek alatt". Ne gondoljuk, hogy ez vagy az a csodakönyv, vagy csodamódszer segíteni fog! Nincs Norbi update, nincs slim fast. Egyetlen dolog az, ami kell és hasznos a nyelvtanuláshoz: a szorgalom, a kitartás (nem, nem a nyilas eszmék kellenek!:). 

Mindebből következően bár lehet, hogy Magyarországon, otthon a fotelből ülve is meg lehet tanulni franciául, de Franciaországban könnyebb (ok, meg Svájcban, Luxembourgban, Quebec-ben és Belgiumban, Maliban, és még sok volt francia gyarmaton). Könnyebb, mert gyakran találkozunk a nyelvvel, és könnyebb, mert élethelyzetekben kell használnunk. Az agynak ugyan nem lehet tudatosan olyan parancsot adni, hogy "figyelj buksi, ez most fontos, nota bene!", illetve ez a parancs igen korlátosan működik csak, de ha egy fontos élethelyzetben kell egy bizonyos kifejezést használnunk, akkor azt buksi automatikusan fontosabbnak veszi. Azaz, ha lehet, akkor beszélni kell minél több emberrel, minél gyakrabban franciául. Annál is inkább, mert a kiejtést is gyakorolni kell, és annál is inkább, mert a beszéd az az értéshez képest egy kicsit más dolog. Én például sokkal kevésbé beszélek jól franciául, mint amennyire értek.

Az én agyam különösen válogatós, nagyon könnyedén szórja ki az olyan dolgokat, amelyek nem fontosak. Vagy, hogy mondjak egy érdekesebb példát, az én agyam hajlamos arra, hogy ha valamit nem fontos megkülönböztetni, akkor nem fogja. Például a "találkozni" franciául "rencontrer", míg az "elmesélni" az "raconter". Én nagyon sokáig nem tudtam a kettőt megkülönböztetni, de tudtam, hogy van két ilyen ige, amely hasonlít, és kb. így hangzanak. Aztán, hogy hogy írják őket, az még egy külön dolog. Amikor valaki nekem találkozásról vagy mesélésről beszélt, akkor pedig mindig tudtam, hogy melyikről beszélt, a kontextusból adódott. Emiatt buksi azt gondolta, hogy a fenét fogja ezt megjegyezni. Az az élethelyzet, amikor a kettőt fontos megkülönböztetni az pont az, amikor tu rencontre quelqu'un, és meg kell beszélni, hogy hol találkoztok. Akkor nem mondhatsz neki olyat, hogy "mesélek neked hatkor a Saint Michelen".

Én azért nem mondhatnám, hogy ezt a beszélgetést túlzásba vittem volna, mivel én angolul beszélő környezetben voltam Franciaországban, és magam sem szerettem franciául beszélni, ha nem volt muszáj, mert hát nem szeretek tökéletlennek lenni. Ami számomra viszont fontos volt, az az, hogy értsek franciául. Amit én akartam, az tévét nézni, könyveket olvasni, és tájékozódni az országban. A dolognak ezt a részét viszont nagyon szorgalmasan gyakoroltam. 

Először is egy technikai részlet: lehet franciául úgy tanulni, hogy szinte semmi kiadással nem jár. Különösen, ha már beszél az ember angolul. Nem teljesen legálisan lehet letölteni hanganyagokat, amelyek francia-angol nyelvleckék. Én az állandó ismétlés nevében minden nap mp3-at hallgatva mentem a munkába, és egy-egy leckét végighallgattam. Mi sem jobb az agynak, mint állandóan azt hallgatni, hogy "rencontrer"-"meet somebody", "raconter" -"tell a story". Azért buksi csak megjegyzi, ha állandóan ezt hallja. 

Én francia kurzusra is jártam, ami bizonyos kivételektől eltekintve végül is az egyetlen hely volt, ahol sokat beszéltem franciául. Ez így nem volt ingyenes, de ha valaki nagyon sajnálja a pénzt, ki lehet hagyni. Én azért szerettem oda járni, mert jó volt a társaság. 

Nemsokára elkezdtem franciául tévét nézni, majd filmeket. A legkényelmesebb a francia hanggal, angol aláírással letölthet filmek, sorozatok. A fordított irány nem jó a kényelmes embereknek, mert lusták lesznek olvasni a feliratot, ha egyszer értik a hangot. Aki arra is lusta, hogy egy francia filmet feliratosan nézzen, azt hát sajnálom.

Megint nemsokára elkezdtem francia könyveket venni. Először a kétnyelvű könyvet találtam kényelmesnek, majd a tisztán francia könyveket is megértettem. A filmek és a könyvek nem tudják azt, amit mondtam: nem ismétlik nagyon sokszor ugyanazt az összefüggést el. Az összefüggés ismétlésére csak a nyelvlecke jó, amely újra és újra ott szól a fülünkben.

Pontosabban van még egy eszköz, amely segíthet ebben, ez pedig az ANKI. Az ANKI egy ingyenes szoftver, amely tulajdonképpen szókikérdezést tud. Pontosabban bármilyen összefüggés kikérdezésére alkalmas, amely két halmaz közötti reláció, és közel kölcsönösen egyértelmű. Magyarul, amelyet lehet úgy tanulni, hogy felírjuk az összefüggés egyik részét egy kártya egyik oldalára, a másikat a másikra. Mondjuk úgy, hogy kártyakikérdező program. Emiatt nyelvtani ismeretek kikérdezésére is alkalmas.

A szavak tanulásában az a rossz, hogy ugye össze kell gyűjteni őket, de az ANKI-ban az a jó, hogy egészen nagy adatbázisok vannak már, különösen angol-francia viszonylatban. Azaz nem kell kiírnunk semmit, és nem kell beírnunk se semmit. Csak installálni, beüzemelni, és használni.

Én máskor soha nem tudtam még rajtakapni magam azon, hogy "na most tanultam meg egy szót idegen nyelven", csak ezzel a kikérdezős módszerrel. Más módon is tanulunk szavakat, de nagyon lassan, észre se vesszük. De a kikérdezéssel gyorsan tanuljuk őket, és emiatt észre is vesszük, hogy "jé, ezt a szót tegnap tanultam!".

Ezzel nagyjából ki is merült a módszerem, nincs benne nagy ördöngösség, nem csak francia nyelvre vonatkozik, csak nekem ez volt az utolsó nyelv, amelyet megtanultam. Azt gondolom, hogy Internettel, ügyesen bárki megtanulhatja a fő idegen nyelveket, és még pénzbe sem kerül. A kiejtés az persze kicsit nehéz, de tegyük fel, hogy ennyit már tud az adott nyelven. A nyelvtani szabályok tanulására sok hangsúlyt nem helyeztem, mert az értéshez nem szükséges az összes finomságot megtanulni. Nem kell a nyelvtanuláshoz semmi, csak eltökéltség, kitartás, egy kis számítógépes ügyesség. Aki pedig tud angolul, annak a többi nyelv már sokkal könnyebben lesz elérhető.

Idegen nyelvet beszélni nem csak hasznos. Nem csak arról van szó, hogy külföldön lehet dolgozni. Számomra büszkeség is, hogy beszélek három idegen nyelvet, és szerintem nagyban tágította a horizontomat, hogy francia könyveket is olvastam, francia filmeket is néztem, és hogy mind emögött ott van az a tudásom Franciaország történetéről és kultúrájáról, amelyet szintén franciául szedtem fel a múzeumokban.

Szólj hozzá!

Címkék: francia nyelvtanulás


2013.01.18. 17:56 Brendel Mátyás

Emigrálás Franciaországba

[Image]

A mostanában oly népszerű emigrációs "útleírásokhoz" szeretném hozzátenni a magamét, miután a finnországi életemről már írtam egy ilyen kis összefoglalót.

Finnország után én úgy gondoltam, hogy ez volt életem "nagy kalandja", tudtam venni az összespórolt pénzből Budán egy jó lakást, jó helyen, hitel nélkül. El tudtam helyezkedni a SZTAKI-ban, és azt gondoltam, jól elleszek ott életem végéig, még ha nem is túl nagy egy kutató fizetése Magyarországon, de a munka érdekes, és számomra ez a lényeg.

Ami gond volt, hogy a fizetésem a bankszektortól függött, nem magyarázom el hogyan, és miért, csak annyit, hogy a válság miatt nem folytathattam a SZTAKI-ban. Gondoltam, nem nagy baj, kutatóként is el lehet menni külföldre, és még a végén az is kiderülhet, hogy így lesz ez jól: nem is baj, ha a kényelmes kis életemből kimozdít valami.

Több pozícióba is jelentkeztem külföldön, úgynevezett postdoc kutatói állásra. Ez az, amit doktori (PhD.) után csinál az ember, ez az, ami a SZTAKI-ban voltam, és ez volt a természetes folytatás: szoktak ilyet külföldön csinálni.

Végül egy Párizs melletti állás jött be, és ott töltöttem 3 és fél évet. Nem egy állásban, mert a postdoc állásokra egy évre szokták felvenni az embert, és aztán vagy hosszabbítanak, vagy nem. Ekkor ugyebár 2009 volt, a válság azért Franciaországban is éreztette hatását, és a kutatást is érintették a megszorítások, de még mindig jobb volt a helyet, mint Magyarországon, ahol akkor, és azóta tulajdonképpen szinte nincs hova mennem.

Az emigrációm tehát kicsit speciális: nem politikai okokból történt, még azt se mondhatnám, hogy nagyon kényszerből történt, mert azért az informatika iparban el tudtam volna helyezkedni. Tulajdonképpen egy természetes lépés is lehetett volna. De 2010 után már az is hozzájárult, hogy ki volt kormányon, és egyre romlott a helyzet. Pedig a válság már azért nem volt olyan súlyos.

Nyilván nem ugyanolyan kutatóként külföldre menni, mint más állásokban. Például amikor kimentem én alig tudtam franciául. Az egyetemen pár szemesztert tanultam, de mivel ez már a 3. idegen nyelv volt, és kettőből volt középfokúm, nem volt rá szükség. Azért tanultam, mert ráértem, ingyen volt, és hátha jó lesz még valamire. És mert szeretek tanulni. De annyira komolyan nem vettem, tehát tényleg nagyon gyenge alapokat kell elképzelni.

A kutatói munkámhoz a francia nyelv nem volt elengedhetetlenül szükséges. Tapasztalatom szerint a franciák egyébként nem beszélnek olyan rosszul angolul, mint amit a legrosszabb sztereotípiák mondanak. A magyar lakosságnál például jobbak. Nekem soha nem volt olyan tapasztalatom, hogy egy francia dacból nem beszélt volna velem angolul, vagy hátrányom lett volna ebből. Olyan tapasztalatom persze volt, hogy valahol tényleg nem beszéltek angolul, és sajnos még olyan is volt, hogy a titkárnők az intézetben nem beszéltek, ami azért kicsit gondot jelentett.

Általában, ha valaki nem kutató, akkor megfelelő francia tudás nélkül állást keresni szinte lehetetlen. Több külföldi kutatót ismertem, akiknek jellemzően a feleségük volt kint, próbáltak állást keresni, de nyelvtudás nélkül nem lehet, legfeljebb nagyon egyszerű munkákat. Azokat el lehet vállalni azért, hogy az ember ne unatkozzon, tanuljon nyelvet, kapjon egy kis pénzt, de ez azért elég megalázó lehet. Nekem szerencsére sose kellett, nem is szeretnék belegondolni.  Ha valaki eleve ilyen állást célozva jön ki, hát, nem tudom, érdemes-e. Minden más esetben a nyelvtudás kell, és a szakképzettség. Olyat hallottam, hogy hiányszakmából egy feleségnek képzettsége és nyelvtudása is volt, és sec pec alatt felvették.

Nagy gondot jelentett lakást is szerezni. Ez az egyetlen olyan dolog, ahol francia nyelvtudás nélkül nagy bajban vagy. Ha megvan a lakásod, és a munkahelyed, akkor már elboldogulsz valahogy francia nélkül is. Feltételezve, hogy adminisztratív dolgaid csak a munkával kapcsolatban vannak, és azt elintézik a munkahelyen.

A lakáskeresésről írtam, egy hotelszobás megoldást választottam, aztán kiderült, hogy azért a science accueil, amely egy tudósokat segítő szervezet ebben is segít, és úgy sokkal könnyebb. Franciaországban a lakáskeresés nagy problémája az, hogy a tulajdonosok bizalmatlanok, nagyon válogatnak, és feltételeket szabnak. A science accueil legnagyobb segítsége, hogy itt több a bizalom. De erről többet nem mondok, mert ez az átlag olvasónak nem egy lehetőség.

A lakásoknál szeretik, ha háromszoros a fizetésed, vagy van valaki, aki garancia számodra. A garantie egy személy, akinek jó a fizetése, és fizet helyetted, ha te nem fizetnél. Ha most emigráltál Franciaországba, akkor valószínűleg nincs ilyen rokonod, vagy nagyon bizalmas ismerősöd, aki ezt vállalná. Tehát marad az, hogy a fizetésed harmadáért keresel valamit, és hátha szerencséd van.

[Image]
Származási hely: 2012.06.01.massy

Akinek nincs jó állása, vagy nem túl igényes, annak jó megoldás a collocation, amikor többen bérelnek egy lakást. Itt kicsit lazább a helyzet, de ki kell jönni a többi bérlővel. Én ezt akkor választottam, amikor a végén munkanélküli lettem, és azt gondoltam, nem engedhetek meg többet magamnak. Az ismerkedés egyik jó módja: lesznek barátaid. Végig Párizstól dérle, az RER B mellett laktam, Orsay közelében. A collocation speciel Massyban volt.

[Image]
Származási hely: 2012.08.30.paris-sceaux

Sokszor szomorkodtam egy kicsit, hogy nem Párizsban lakok. Ha nagyon akartam volna, biztos lakhattam volna ott is. Így az igazi párizsi életből kimaradtam. Számomra Párizs végig egy romantikus látványosság maradt. Nagyon sokat jártam be a városba, jobban ismerem, mint bármely másik várost, de végig megőrizte ezt a hangulatát.

Ezek lennének a Maslow-piramis alján lévő dolgok. Ha van munkád és lakásod, akkor jöhetnek az egyéb dolgok. Milyenek a franciák? Párizsban igen nehéz barátságokat kötni. Ott olyan emberek élnek, akiknek van baráti körük, rohannak, nem érnek rá, ezer helyre mehetnek, és nem túl vendégszeretőek. A 3 és fél év alatt egyszer hívtak házibuliba, akkor épp elutaztam.

Az ember külföldön mindig próbálkozik magyarokkal ismerkedni. Párizsban sok magyar van, a megfelelő társaságokból kiindulva lehet ismerkedni, és még válogatni is, hogy kivel barátkozz. Párizson kívül is lehet azért mindenfele magyarokkal találkozni, legfeljebb egy kisebb városban már csak páran vannak, és nincs igazán választásod. Nekem ezen kívül még sok más külföldi ismerősöm is volt, mert egy francia kurzusra jártam, ahol sok másik kutató tanult, és ez a társaság igen jó volt, de ez megint kicsit speciális dolog. De általában igaz, hogy ha az ember külföldön van, akkor hamarabb ismerkedik össze másik külföldivel, mint a helyiekkel, mert a másik külföldi jár ugyanolyan cipőben, neki nincsenek barátai, neki hasonlóak a problémái. Ő az, aki inkább nyitott a barátkozásra.

Nekem, kicsit németes alappal elég bosszantó volt a franciák pontatlansága. Különösen, ha találkozni kellett valakivel. Az a néhány randim, ami volt, általában ezen el is szállt, nem mintha az "igazival" találkoztam volna. Nem "szerelmi" jellegű találkozásoknál is eléggé hasonló azonban a helyzet. A párizsiak, ha szerdán azt mondják, találkozunk majd pénteken, hatkor, az még csak azt jelenti, hogy hat körül, és majd még telefonál, hogy 18:30, és aztán lehet, hogy csak 19 óra lesz belőle. Jó esetben.

Az érdekes dolog, hogy ahogy már írtam, a bürokrácia nagy, és az viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy nagyon rendezettek a dolgok. Inkább akadályt jelent, mint szervezettséget. Franciaországban a bürokrácia kicsit olyan, hogy eléd gördítenek egy akadályt, aztán verekedd át magad rajta, ha át tudod, akkor megkapod, amit akarsz, ha nem, hát akkor hamar leráztak, kevesebb a munka. Tapasztaltam, és olvastam, hogy sokszor az a megoldás, hogy kikelsz magadból, nagy patáliát rendezel, és akkor "keresnek egy megoldást". Mondjuk egyszer ez se jött be.

A munkával kapcsolatban az egyik legnagyobb adminisztratív gond a szociális biztosítás. Ez azért kell az élethez. És ehhez Franciaországban születési anyakönyvi kivonat kell. A legegyszerűbb megoldás Magyarországon kérni egy újat, mert azon franciául is rajta van a szöveg, azzal nem leeht gond, totál hivatalos, elfogadják.

From 2011.08.16.toulon

Amikor Franciaországba érkeztem, akkor nem szerettem különösen ezt az országot. Kissé idegen, különc, túl latinos országnak tartottam. Idővel nagyon megszerettem, mert ugyanakkor a franciák a világ legérdekesebb kultúrájával rendelkező nép. És én ezért sok mindent megbocsátok nekik. Egyszerűen annyira gazdag a francia történelmi örökség, annyi látnivaló van az országban, annyi szépség, hogy semmi nem hasonlítható hozzá. És most nem arra gondolok, hogy a Cote d'Azure egy csendes óceáni szigethez hasonlítható, mert biztos van némi különbség, de engem nem igazán érdekel. Arra gondolok, hogy van tenger, vannak hegyek, vannak kastélyok, és vannak kultúrvárosok, az éghajlat pedig viszonylag kellemes. Ez így együtt ennyire sehol máshol nincs meg szerintem.

[Image]
Aus 2012.05.13.milly.courances

Szívesen maradtam volna Franciaországban, meg is próbáltam, de végül eljöttem. Az utolsó hónapokban munkanélküli voltam, amit igen megéri kihasználnia az embernek, ha előtte elég sok évet dolgozott, tehát megvan a maximális jogosultsága. Franciaországban azért meg lehet élni a munkanélküli segélyből, egy jó kis állás után, egy jó kis collocationban. Sok hónapig. Az első pár hónapban még csak nem is kell sokat csinálni, nem nagyon ellenőriznek. Interneten kell bejelentkezni, de többet nem. Egy ideig bíznak az emberben, hogy keres munkát, és talál. Legalábbis az informatikusoknál ez így van. Később lehet, hogy komolyabban ránéznek az ember körmére, de én ezt már nem éltem meg.

Az informatikában, az iparban már kell a francia a munkában való elhelyezkedéshez. Ekkor én már egész jól beszéltem is franciául, tehát egy viszonylag rossz interview-t meg tudtam oldani ezen a nyelven. Szerintem a határán voltam annak, hogy felvegyenek, és lehet, hogy csak azért nem sikerült, mert éppen a nyári hónapokban kerestem munkát. Végül Németországban találtam, ahol a nyelvvel sem volt nagy gond, és valahogy agilisebbek is. Németországból az álláshirdetésre a cég maga keresett meg engem, és azonnal lehetett érzékelni, hogy ez komoly dolog. Franciaországban a közvetítőnél akadoztam el folyton.

Tehát elképzelhető, hogy kihúzhattam volna, és maradhattam volna, de most már így döntöttem. Közelebb is kerültem Magyarországhoz. Ugyanakkor lehet, hogy bármikor visszamegyek, a francia tudásomat a legnagyobb komolysággal próbálom formában tartani, szinte csak franciául olvasok, nézek tévét, és hallgatok rádiót.

A mai magyar helyzetnél szerintem mindenképpen jobb külföldön lenni, legalábbis, ha elhanyagoljuk azt, hogy a rokonok és barátok Magyarországon vannak. Én nem nagyon tudok együttérezni azokkal, akiknek hiányzik a túró rudi, és hasonlók. Most komolyan, az ember mondjuk 3 évig él valahol, hát kibírja túró rudi nélkül, és inkább élvezze a helyi kajákat! Szerintem még a barátok és rokonok hiányát is el lehet viselni egy ilyen kalandért. Persze a feleség és gyerek hiánya, az húzós dolog, felettük nem ítélkezek.

Eladható szaktudással nyugaton egyszerűen annyival normálisabbak a dolgok, hogy csak azt tudom mondani, hogy akinek elege van a magyar helyzetből, és joggal lehet elege, az emigráljon! Még ha vissza is megy majd egyszer, ha jobb lesz otthon a helyzet, akkor is nagy kaland, színesíti az életét, unokáinak is mesélni fogja. Kár kihagyni. És hát reméljük, hogy azért csak jobb lesz egyszer Magyarországon a helyzet. Vége lesz a narancsuralomnak, valami normálisabb kormány jön, és lassan csak elkezdik újraépíteni ezt az országot, amelyet így elrontott a Fidesz.

Ha pedig országot kell választani, akkor szerintem, aki teheti, akinek egy kis alapja van rá, beszéli a nyelvet, és külföldre akar menni, próbálja meg Franciaországot! 

2 komment

Címkék: franciaország párizs albérlet


2013.01.10. 22:53 Brendel Mátyás

Az utolsó tangó Párizsban

[Image]
Származási hely: 2012.08.30.paris-sceaux

Érdekes módon Bertolucci filmjét valóban az utolsó hónapban néztem meg. Utána egyszer, amikor bementem Párizsba, azzal kezdtem, hogy a Bir-Hakeim hídhoz látogattam, amely egészen nyilvánvalóan a film helyszíne. Nem mondanék sokat a filmről, talán csak annyit, hogy láthatóan némi valós élményen alapul, de roppant irreális módon el van túlozva, és elég hülye módon művészi mentalitástól csöpög. Érdekes dolog, hogy egész pontosan meg lehet mondani, melyik házban van a film szerint a légyottok bérlakása: ez a rue d'Albinoni 1. A másik érdekes dolog, hogy a filmben nem szerepel az Eiffel-torony, holott ehhez külön kellett erre ügyelni, hiszen ott van háromszáz méterre, és a hídról az egyik oldalon a teljes látóteret elfoglalja.

[Image]
Származási hely: 2012.08.30.paris-sceaux

Nos, ennyit a filmről, és már csak pár bekezdést írok az utolsó párizsi élményekről. Nem szeretek táncolni, tehát a tangó motívumot nem fogom hangsúlyozni.

[Image]
Származási hely: 2012.09.17-patrimonie-louvre-diderot

Az utolsó hetekben sokat jártam parkokban, több naplemente is a Palais Royal-ban ért, ahol stílusosan Diderot olvastam. Ha nem vésődött volna az emlékeimbe, akkor fénykéről is felidézhetném azt a két lányt, aki az egyik padon ült, és gitároztak. Nem túl komolyan, de azért hozzáértő módon.

[Image]
Származási hely: 2012.09.28.paris-last

A legutolsó napon a Librarie Delamain boltban vettem pár kötetet egy Voltaire összesből, amely igen régi, 19. századi kiadás volt. Kicsit csodálkoztak az eladók, hogy a törékeny, ingatag létrákon végig néztem a felső polcok régi könyveit, és tán egy órán át válogattam őket. Nem is voltak biztosak benne, hogy eladók-e azok a példányok, de a végén egyáltalán nem drágán jutottam hozzá a Voltaire kötetekhez. Találtam még egy könyvet egy libertiánus francia nemes hölgyről, akiről Diderot-nál, a Pensees-ben láttam egy lábjegyzetet, és mit ad "isten", hát pont beleakadtam, és ez, ha nem tévedek, ráadásul 18. századi kiadás volt. A hölgy nevét elfelejtettem, eddig csak beleolvastam a könyvbe, és most Budán található.

[Image]
Származási hely: 2012.09.24.paris-virginie

Több alkalommal is a Palais Royal és a Pyramides közötti térségben vacsoráztam, ahol japán éttermek vannak. De nem a szusi volt az, ami érdekelt, az sok helyen kapható. Itt vannak olyan leveses helyek, ahol a pulthoz lehet ülni, és látod, ahogy elkészítik a levesedet, vagy más ételedet. Sokan sorban állnak ezeknél a helyeknél csúcsidőben. De fél órával előtte jól lehet vacsorázni.

[Image]
Származási hely: 2012.09.17-patrimonie-louvre-diderot

Az utolsó napok valamelyikén a Cafe Procope-nál is megálltam. A rue de l'Ancienne Comedie felől, ahol ritkán jártam azelőtt. Készítettem pár panorámaképet, aztán gondoltam, bemegyek, hátha lehet vacsorázni. Nem egészen voltam az alkalomhoz öltözve, de azt tudtam, hogy ha most nem, akkor soha nem fogok eljutni ide. És lehetett vacsorázni, leültettek az egyik terembe.

[Image]
Származási hely: 2012.09.17-patrimonie-louvre-diderot

Körbejártam egy kicsit az egész éttermet, senki nem csodálkozott, hiszen tudják, hogy a művelt vendég tudja, hogy ez nem akármilyen étterem. Kár lett volna egy helyben ülni, mert az étterem tele volt mindenféle érdekes helyiségekkel, dekorációkkal, amelyek persze Voltaire-ra is utaltak.

[Image]
Származási hely: 2012.09.17-patrimonie-louvre-diderot

Mellettem egy ausztrál pár ült, és szóba elegyedtünk. Azon kevés alkalmak egyike volt, ahol smalltalkot folytattam Párizsról, hogy mit érdemes megnézni. Ahogy arra már sokszor utaltam, tökéletes idegenvezetővé váltam már ekkoriban Párizst illetően. Egy másik alkalommal kevésbé romantikus helyen, az egyik automata vécénél beszélgettem egy másik ausztrállal. Úgy látszik, az ausztrálok beszédesek, és elkel nekik az útba igazítás.

[Image]
Származási hely: 2012.08.30.paris-sceaux

A szlogen szerint Párizs a szerelem városa. Nem sokat írtam erről, de nem is találkoztam annyi szerelmes témával, mint az utolsó héten. Ebből a Pont des Arts mindig is ott volt a szerelmes  lakataival, csak előtte nem fordítottam rá annyi figyelmet. Ami viszont tényleg szeptemberben lett gyakori, az a fényképező ifjú házasok. Pár nap alatt tényleg nagyon sok ifjú párral találkoztam, mintha szeptemberben különösen sok házasság köttetne Párizsban. A Louvre-nál, a metróban, a Jardin du Luxembourgban, mindenfele.

[Image]
Származási hely: 2012.09.24.paris-virginie

Halványan kapcsolódik a szerelemhez, hogy egyetlen igazán párizsi emberrel találkoztam az utolsó napokban úgy, hogy hát ővele külön találkozok, ez Virginie, aki korábban munkatársam volt. Virginie egyébként inkább elzászi, de úgy igazi párizsi, hogy a 18 kerületben élt évek óta. Vele azért találkoztam, mert kicsit vonzó volt számomra, de már rég nem számítottam semmire, hiszen kiderült barátja van, és időközben gyermeke is született. Ők nem házasodtak össze, hanem PAColtak. Azon kívül, hogy Virginie számomra vonzó, aranyos volt, de kiderült, tulajdonképpen annyira nem egy különlegesen érdekes jelenség. De mivel egy kicsit fektettem abba, hogy megismerkedjek vele, ez végül is meghozta gyümölcsét, például szívesen találkozott velem. Mintha fáradozásaim eredményeképpen csak megkedvelt volna.

[Image]
Származási hely: 2012.09.24.paris-virginie

A Musee d'Orsay-t látogattam meg aznap, és a végén úgy jött ki, hogy ő várt rám, a párizsi, és én késtem öt percet, a német. A Stalingradnál találkoztunk, majd a csatorna mentén sétáltunk el a La Vilette felé, egészen a Cite des Sciences-ig. A csatorna partján volt valami kirakodóvásáros kiállítás, láttunk kötéltáncost is. Virginie-vel franciául beszéltem, és ez volt talán az egyetlen alkalom, amikor egy angolul tudó franciával elkezdtem igazán franciául beszélni. Sajnos későn. Emlékezetes délután volt, de nem tudnám szavakba foglalni. Valószínűleg csak azért, mert egy ici-picit megkaptam abból, amit annyira szerettem volna, de sehogy sem volt lehetséges. Végül is nem volt barátnőm Párizsban, nem romantikázhattam senkivel, számomra egyáltalán nem a szerelem városa volt. És bár Virginie-túl már régen nem is reméltem ilyet, egy ici-picit az a délután tartalmazott egy kicsit romantikus emléket. Bár mondom, ez inkább csak az én hozzáképzelésem, mint valódi dolog volt. Lehet erről azt gondolni, hogy szánalmas, de szerintem nem, mert nem képzeltem bele túl sokat.:)

[Image]
Származási hely: 2012.09.28.paris-last

Az utolsó napon a napnyugta a Jardin de Luxembourgban ért. Emlékszem erre az utolsó naplementére. A parkból eltettem pár szem gesztenyét a táskámba.

[Image]
Származási hely: 2012.09.28.paris-last

Előtte a Louvre előtt futottam össze egy magyar ismerőssel, aki mondta, hogy lesz este magyar buli. Az első, és egyetlen buli, amelyre elmentem Párizsban. Pont az utolsó napon. A buli ironikus módon a Trianon színházban volt. Nem tudtam, hogy lehet bejutni, mert nem a főbejáratnál kellett. Egy lánnyal vártunk sokáig, aztán végül jött még valaki, és mondta, hogy oldalt-hátul kell bemenni, meg is találtuk a bejáratot. A buli jó volt, tényleg nagyon sajnálom, hogy csak az utolsó napon jutottam el idáig. Hozzá tartozik, hogy a Facebook csoport, amely szervezte, nem sokkal előtte alakult. Szóval inkább rosszkor jöttem el Párizsból.

Épp az utolsó hónapban végül is annyi minden történt. Hát van ez így, akkor megy el az ember, amikor kezd egészen jó lenni. És utólag kap a fejéhez, hogy még mennyi mindent lehetett volna csinálni. Végül is soha nem éltem igazán Párizsban, és nem illeszkedtem be a társadalomba. Soha nem vált Párizs számomra mindennapokká. Mindig bennem fog maradni a terv, hogy talán egyszer visszatérek. Talán igen, talán nem. Majd meglátjuk. Akárhogy is, de az biztos, van előttem lehetséges életcél.

Szólj hozzá!

Címkék: franciaország tangó párizs szerelem romantika palais royal jardin du luxembourg procope


2012.12.16. 00:42 Brendel Mátyás

Versailles-ozás az esőben

Származási hely: 2012.09.21.hilal-versailles

Mr. Monk Versailles-ban.:)

Abból, hogy Franciaországban a több, mint 3 év alatt néha többször is meglátogattam ugyanazt a látnivalót egy nagyon határozott tanulságot vontam le: szinte mindig van valami, amit az ember kihagy. Látványosan így jártam például Fontainebleau-ben, és a Louvre-ban is. Ebből az utóbbi nem meglepő, de az előbbi igen. Mint az ki fog derülni, Versailles-jal is így jártam.

Származási hely: 2012.09.21.hilal-versailles


Mert az utolsó héten még egyszer elmentem Versailles-ba is. Massytól csak egy ugrásnyira van, "vétek" lett volna nem meglátogatni utoljára, még egyszer. Ráadásul sikerült Hilalt is rávenni, akivel voltam már pár helyen. Ő is el kellett, hogy hagyja Franciaországot, és hát még nagyobb "vétek" lett volna, ha ő hagyja ki Versailles-t. Bár ő sok mindent kihagyott, számára ez annyira nem volt fontos. Vannak ilyen emberek, na. Roppant kis dolgon múlott, hogy mihez kapott kedvet, és mihez nem. És szinte nekem volt fontosabb, hogy ne hagyja már ki, ami azért abszurdum.

Származási hely: 2012.09.21.hilal-versailles

A probléma az volt, hogy esett az eső. Illetve hát mivel kocsiba mentünk, mivel kastélyba mentünk, nem kellett volna ez probléma legyen, csak ugye van az az út a hátsó parkolótól a kerten át fel a kastélyig, amelyen eléggé el lehet ázni. Esernyőt persze pont ekkor nem tartottam a kocsiban, mert már korábban Magyarországra vittem őket. Van egy pár, szoktam esernyőt venni souvenirként.

Származási hely: 2012.09.21.hilal-versailles

A kastély Hilalnak nagyrészt tetszett, de egy kicsit sokat kerengtünk benne, és amikor elvétettük a király hálószobáját, és már vagy harmadszor mentünk végig a tükörterem előtti részeken, akkor kissé önironikusak lettünk, hogy a végtelenségig fogunk bolyongani a kastélyban, amíg meg nem halunk.

Származási hely: 2012.09.21.hilal-versailles

Versailles-ba azért is nyugodtan vissza lehet látogatni, mert ugye mindig van egy modern kiállítás is, amely végig vonul a termeken. Általában elég extravagáns dolgokat állítanak ki, és extravagáns képeket lehet készíteni. Olyat, amilyen nem mindenkinek van, még azoknak sem, akik jártak már ott. Egyébként meg a Hilal típusú embereknek pont ez az, ami érdekes Versailles-ban.

Származási hely: 2012.09.21.hilal-versailles

Sok mozaik képet készítettem a termekről, de kevés lett igazán jó, mert vaku nélkül eléggé életlenek. Továbbá annyira azért nem intelligens a program, hogy akármit összerakjon. Végül pedig a torzításnak is megvan az a határa, hogy azért egy 4x4-es mozaik igazából már nem tud összejönni.

Származási hely: 2012.09.21.hilal-versailles

Természetesen láttunk észlény turistákat, akik iPaddal vagy más tablettel fényképeztek, lett pár kép a gyűjteményemben.

Származási hely: 2012.09.21.hilal-versailles

Ami pedig a kihagyott részt illeti, nos kérem én a háborúról szóló szárnyat korábban teljesen kihagytam. Sose láttam. És ezért tényleg érdemes volt visszamenni, mert nagyon is szeretem a csatákat. A képek feléről tudtam, hogy az a csata miről szólt, ki nyert, mi volt a jelentősége. A másik feléről nem, mert azért az összes francia háború nincs a fejemben.

Származási hely: 2012.09.21.hilal-versailles

A végén még benéztünk a Trianonba, de ennyi, mert Hilalnak kb. idáig tartott az attention spanje, nekem meg az eső miatt elegem volt, és közel sem volt életbevágó, hogy a kis Trianont is megnézzem. Ott egyébként is skanzen van, az az esőben pont nem működik sehogy sem.

Ennyi, ez rövid, de tanulságos volt. Aki többet szeretne olvasni Versailles-ról, az a korábbi látogatásokat nézze meg!

Szólj hozzá!

Címkék: franciaország kastély versailles


2012.12.02. 21:55 Brendel Mátyás

Az utolsó múzeumkörút Párizsban

[Image]
Származási hely: 2012.09.17-patrimonie-louvre-diderot

Szeptemberben már pontosan tudtam, hogy már csak a hónap végéig maradok Franciaországban. Mi az, amit még érdemes volna megnézni? - gondolkodtam. Már évek óta látogattam be úgy Párizsba hétvégeken, hogy még ezt is megnézem, meg azt is. Sokszor olyan múzeumokat, amelyek annyira nem is érdekeltek. Néha kiderült, hogy  mégis érdekes, néha nem. Lehetett volna ezt még tovább vinni, és a legutolsó, eldugott kis múzeumot is meglátogatni. De inkább azt gondoltam, hogy inkább újra veszem azokat, amelyekkel az ember, és én is kezdtem.

[Image]
Származási hely: 2012.09.17-patrimonie-louvre-diderot

Ha meggondolom, életem egyik legszebb egy hónapja volt ez, ha nem számitjuk bele a szerelem mámoros időszakait. És ha nem számítjuk bele a közelgő szakítás lappangó tudatát. Nem kellett dolgoznom, már megvolt, hogy hova fogok menni, mi lesz a munkám. Az időjárás általában még szép volt. Volt miből élnem, mert munkanélküli segélyt kaptam, és Franciaországban egy collocationban azért ilyenből el lehet tengődni. Tulajdonképpen akár még hosszú hónapokig húzhattam volna, de azért a semmittevést, a céltalanságot, a tengődést annyira mégsem szeretem ennyi ideig. Ami meg a múzeumokat illeti, a munkanélküli igazolvánnyal ezekbe ingyen bejárhattam. Akár mindegyik nap is mehettem volna, az egyetlen kiadás az RER jegy volt Párizsba. Ami azért nem kevés. Viszont volt egy carnet, amelyet úgy is el kellett használnom.

[Image]
Származási hely: 2012.09.17-patrimonie-louvre-diderot

Több alkalommal, RER-eztem tehát be Párizsba, és amit célba vettem, az természetese a Louvre, a Pantheon és a Musee d'Orsay.

[Image]
Származási hely: 2012.09.17-patrimonie-louvre-diderot

A Louvre persze már csak olyan, hogy eleve vagy háromszor-ötször kell meglátogatni, hogy nagyjából mindent bejárjon az ember, és elkezdjen eligazodni a szárnyakban, emeleteken, udvarokban, szekciókban, korszakokban, témákban, tájakban és műfajokban.

[Image]
Származási hely: 2012.09.17-patrimonie-louvre-diderot

De ha már mindent bejárt az ember, akkor is állandóan van valami új, valami érdekes. Valójában a Louvre-ba kétszer is ellátogattam az utolsó hetekben. Az első alkalommal csak újra látogattam régi dolgokat, például az egyiptomi részt néztem meg részletesebben, mert korábban csak átszaladtam. 

[Image]
Származási hely: 2012.09.28.paris-last

A második alkalomnál teljesen leragadtam az iszlám kiállításon, amely egészen lenyűgöző volt. Bár, hogy pontos legyek, inkább az ókori közel-keletről van szó, és ami leginkább lenyűgözött, azok olyan mozaikok voltak, amelyek nyilván nem az iszlámhoz, hanem a Római Birodalomhoz kapcsolódnak.

[Image]
Származási hely: 2012.09.28.paris-last

De az iszlám kultúrának is gazdag tárházát mutatták be, szőnyegektől, kardokon, asztalokon át ékszerdozokig. És volt egy iszlám mozaik is, mégpedig a damaszkuszi mecset mozaikja. Ha a szíriai polgárháborúra gondolunk, akkor igencsak elgondolkodtató, hogy ott mennyi kulturális kincs mehet veszendőbe az emberek szenvedésein túl.

[Image]
Származási hely: 2012.09.28.paris-last

Azért is igen aktuális és érdekes volt ez a kiállítás, mert a Mohamed-karikatúra film botrány, és a Charlie Hebdo botrány idejében nyílt a kiállítás. Tehát miközben Franciaország többé-kevésbé megvédte a szólás szabadságát, megmutatta azt is, hogy tud tenni, tudja értékelni az iszlám kultúrát. Ami az iszlámból kulturális érték.

[Image]
Származási hely: 2012.09.24.paris-virginie

Az ember szinte egészen valószínű, hogy a Louvre-nál kezdi Párizst megnézni, és én utoljára, az utolsó előtti napomon Franciaországban, ott is fejeztem be a városnézést (kivétel a Marie Curie múzeumot, melyről lentebb lesz szó). Mert a Louvre az egyik legnagyszerűbb hely a világon. Kastély, múzeum, kultúra, történelem, töménytelen mennyiségben, és egy nagyon cool üvegpiramis. És szinte semmi vallás.:)

[Image]
Származási hely: 2012.09.24.paris-virginie

A Musee d'Orsay nem olyan hatalmas, de ott is mindig vannak újabb dolgok, illetve mindig érdemes visszamenni nyugodtan, több időt szánva végignézni a tárlatokat. A képen Alexander Harrison: En Arcadie

[Image]
Származási hely: 2012.09.26.paris-pantheon

Ami a Pantheont illeti, oda különösképpen nem terveztem újra bemenni, de valamiért arra jártam, és megláttam, hogy Rousseau kiállítás van. Mégpedig azért, mert idén született 300 éve. A kereszthajóban volt kétoldalt a kiállítás, amelyből a bal oldali Rousseau művével foglalkozott, a jobb oldali meg az ábrázolásával. Meg nem állták meg, hogy ne említsék meg egy csomószor Voltaire-t.

[Image]
Származási hely: 2012.09.26.paris-pantheon

Rousseau nem a kedvenc filozófusom, de ettől még Montmorencyben is meglátogattam a múzeumát, hát a Pantheonban már csak megnézem, és érdemes volt. Például Rousseau zeneszerző is volt, meg lehetett hallgatni pár művét. Volt egy eredeti Enciklopédia is kiállítva, sok eredeti könyvkiadás, levelek, és ami talán legérdekesebb, olyan kártyák, franciakártyák, amelyek hátoldalára Rousseau gondolatokat írt fel.

[Image]
Származási hely: 2012.09.26.paris-pantheon

Ami még szintén érdekes volt, hogy meghallgattam az idegenvezetést. Eredetileg nem vettem igénybe, nem is gondoltam volna, hogy érdekes, de most, amikor meghallgattam (franciául), roppant érdekfeszítő volt az, hogy a Pantheon miért épült, hogy lett Pantheon, hogy lett többször oda-vissza templom. Mi a rendje annak, hogy valakit a nemzeti pantheonba befogadjanak, és hogy ki miért került be, esetleg miért szórták ki, mint pl. Marat.

[Image]
Származási hely: 2012.09.26.paris-pantheon

És persze megnéztem a Foucault ingát és a kriptákat is. Ezt is érdemes volt, mert jól fel volt iratozva mindenki, és képek, történetek, leírások voltak kitéve mindenkiről a kamra előtt. Korábban én nem emlékszem, hogy ilyen lett volna, és bár a halottak többsége ki van írva, de nehéz volt megtalálni valakit, és őszintén szólva, szerintem van olyan kamra, ahol nincs felirat. Meg mondjuk én aztán biztos nem keresgélek a kriptákban, hátha valahol van egy felirat nagyon eldugva.:)

[Image]
Származási hely: 2012.09.26.paris-pantheon

Végül azon a napon, amikor a Pantheont néztem meg, emiatt lekéstem a Marie Curie múzeumot. Ez az utolsó, Louvre-os napon türtént meg, akkor, nem ismétlésként, hanem elsőnek látogattam a Maria Curie múzeumba. Ide mindenképpen el akartam menni, csak nagyon nehéz, sokáig zárva volt, és egyébként sem akármikor van nyitva. De ezen a napon végül összejött.

[Image]
Származási hely: 2012.09.28.paris-last

Nem volt rá sok időm már zárásig, de annyira sok nem is kell. Lényegében azok a dolgozószobák vannak meg, ahol Marie Curie dolgozott. Néhány eszköz, dokumentum. Érdekes módon reklámok a rádium fantasztikus hatásáról. Az elején csodaszernek tartották, és sok mindenre használták. A legmeghökkentőbb kiállítási darab egy vaginális rádium tartó volt. Egyébként természetesen lehet használni még a gyógyászatban is, például akár rákkezelésre is, de az, hogy az elején milyen felelőtlenül kezelték, éltek vissza vele, az nem semmi. Az sem, hogy nem ügyeltek a biztonságra. Például Gif sur Yvette-ben, ahol éltem, ott az RER állomás másik oldalán, pár száz méterre volt egy rádium gyár, és utána lakóházak is épültek, és óriási pereskedés volt, mert nem kezelték rendesen a helyzetet. Ma is vannak még aktivisták, de a mai helyzet már eléggé ártatlan.

[Image]
Származási hely: 2012.09.28.paris-last

A Marie Curie múzeum volt az utolsó múzeum, amelyet megnéztem, az utolsó előtti napomon Fraciaországban. Érdekes, hogy ennyire utolsónak maradt, mert a sok művészet között a kevés tudományos helyek egyike Párizsban. Rám azonban az mégis jellemző, hogy utolsó lehetőségként mégis ezt tartottam fontosnak még megnézni.

4 komment