 |
| Származási hely: 2009.06.17 |
Ha az ember bemegy egy nagyobb francia élelmiszerboltba, akkor - legyen bármilyen messze a tengerparttól - talál egy jól felszerelt halas pultot, ahol mindenféle halak, rákok, és tengeri gyümölcsök találhatóak gyönyörűen jégre téve. Párizsban is így van ez, sőt, különféle halárusok is találhatóak, fémbodegában, ugyanígy egy csomó jégre tett ketyerével. A piacokon is mindig megtalálható egy pár ilyen árus. Akárcsak a tenger partján lennénk.
 |
| Származási hely: 2009.04.13.Paris_Go_Tournament |
A Simply nevű boltban, ahova járni szoktam, általában francia óra után megyek, éppen zárás előtt jutok oda, amikor ez a bizonyos halárus már nincs ott, és a jég már szépen leolvadt. Egyébként meglehetősen hűvös levegő érezteti, hogy nemrég itt azért még volt valami.
Ma először jutottam el szombaton ebbe a boltba, és nagyon kíváncsi voltam a választékra. Nos, az volt, amire vártam, mindenféle halak, amiket nem jegyeztem meg, továbbá több fajta kagyló, köztük osztriga is, és rákok igen különféle nagyságrendben. Az angolnak van ezekre különféle szava: shrimps, prawns, crabs. És még homár is volt.
Ugyanebben a boltban, a mélyhűtőben viszont bármikor megtalálhatóak különféle érdekes dolgok, és már korábban beszereztem két kagylót, amiről fogalmam nem volt, hogy mi. Mindkettő fésüskagyló. Az egyik neve latinul argopecten purpuratus, ez chilei, a másiké zygochlamis patagonica, ez természetesen argentin.
Hát mindkettőt megkóstoltam, csak egyszerűen vajon, sautee (ez a fényűző neve annak, hogy pároljuk, pirítjuk egy serpenyőben). Ez a kép mutatja azt, hogy tulajdonképpen milyenek.
 |
| Származási hely: 2009.06.17 |
Ez a chilei.
 |
| Származási hely: 2009.06.17 |
Ez meg az argentin. A különbség annyi, hogy a chilein az a piros kis izé, az ikra. Azaz kaviár. Kicsit furcsa egyébként, azt olvastam, azt nem szokták megenni, de azért nem rossz. Nyilván azért árulják, mert van, aki ezt is szereti, de van, aki meg nem. Rá van írva a csomagra, hogy "avec corail". Egyébként a középső részének enyhén tengeri íze van, áttetsző, nagyon delikát.
Na és akkor ma azt mondtam magamnak, hogy megint kinézünk receptet. Persze a fésüskagylóra, mert nem gondolom, hogy az argentínok a maguk kagylóját speciálisan készítenék el, de ha véletlenül matéba kell áztatni, az meg hát most perpill úgy sincs (van Párizsban, csak még nem vettem). És ha spanyol a recept az se igazán jó. Na szóval itt kerestem egy scallpos receptet, amiben van valami érdekes, de azért nem túl bonyolult. Olyan sok mindent nem akartam venni, nem könnyű hazahozni biciklin. Így is baguette-l a kezemben kellett bicikliznem az enyhe emelkedőn.
No és ennél a pultnál akkor már vettem egy kis mandula-kagylót is (Glycymeris glycymeris), az olyan jól nézett ki. Gondoltam, nem árthat a receptbe. Hát a háza tényleg jó, de egyébként azt olvastam, hogy nem eszik, angolul ezért nevezik dog cockle-nek. No mindegy, ha árulják, akkor azért biztos meg lehet enni. Kiderült, hogy csak annyi baja van, hogy kicsit ruganyos a húsa, ha megfőzzük. Nyersen azért nem eszem meg, az durva volna. De gyönyörűen kinyíltak a kagylók, és el is tette őket, olyan szépek.
Hát akkor a recept.
Hozzávalók:
cukkíni
paradicsom
olivaolaj
fésüs és mandula-kagyló
pasta
fokhagyma
só, bors, vagy inkább leveskocka
Feltesszük a vizet a tésztának, és amikor felforrt, beledobjuk a mandulakagylót. A kinyíltakat szépen kivesszük, a többieket kidobhatnánk, mert nem voltak frissek, de fel is nyithatjuk, és beleszagolhatjuk. Nekem egy volt, és mivel nem volt büdös, meg kék,vagy barna, azt is megettem. A vízbe pedig bedobjuk a tésztát. A cukkinit és paradicsomot megpároljuk, aztán bele a fésüskagylót. Elég a végén beletenni, nem éppen rágós egy dolog. A végén a kagylókat odatettem szépen körbe, de ha valaki melegen szeretné enni, akkor inkább tegye bele az ételbe a végén.
Ajánlok hozzá cidert, ahol ezek a kagylók vannak, ott az is szokik lenni. Miután ennyi sok olyan ételt ettem, aminek magyarul inkább csak latin neve van, egészen zoológusként érzem magam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.