Île-de-France

De 2010.06.03.landsend

A Land's End is egy teljesen nyilvánvaló cél volt. Ha már Cornwall, akkor legyen Cornwall Extreme! Ugyanakkor túl sok is volt itt a látnivaló. Igazából az Eden után igazából elmehettünk volna oda, de emiatt nem indultunk el: minimum egy teljes nap kell hozzá.

De 2010.06.03.landsend

Megint nekivágtunk tehát a kis angol utaknak, aztán egész sokáig autópályán mentünk, a GPS-hez képest még többet is. Penzance közelében álltunk meg először, ahol volt egy Kelta falu. Arinak márpedig ez egy "must see" volt. Ez az open air múzeum végül is egészen kint volt a falun kívül, és megint táblákra kellett hagyatkozni, amelyek ezúttal elvezettek minket a célhoz.

De 2010.06.03.landsend

A Chysauster Ancient Village múzeumban a parkolótól még sokáig kellett gyalogolni. Minden bizonnyal azért, mert a leletek bent voltak az úttól távol, és a telkek közötti kis, megvásárolt kis úton kellett végigmenni. Aztán még egy nagy mező, és utána voltak a kelta leletek.

De 2010.06.03.landsend

Házak egy elég nagy csoportjáról van szó, amelyekből vagy egy méter maradt meg. Bizonyára eddig volt betemetve, ezt el lehet képzelni. Vagy pedig az lehetett, hogy az egy méteres falak felett már csak fa volt. Nem tudom azt sem pontosan, hogy maradhatott meg ez a falu több ezer éven át. Legfeljebb persze, ha tényleg be volt temetve, méghozzá bizonyos mélységben.

De 2010.06.03.landsend

Minden kis háznak volt egy külső fala, egy belső udvara, belső kis lakrészek, esetleg ólak állatoknak. Ezek a kunyhók azért nyilván elég kicsik voltak. Több udvaron volt egy kő, kerek mélyedéssel, nem tudom, mire szolgált.

De 2010.06.03.landsend

Ezen kívül sok látnivaló nem volt, de voltak, akik lefeküdtünk, vagy éppenséggel mászkáltunk egy kicsit a falakon. És mindenféle fényképeket készítettünk.

De 2010.06.03.landsend

Ezután következett Land's End maga, mivel ez fontos volt. A Land's End fizetős, legalább négy font volt, ami egészen sok. De mire ez kiderül, ott már nem nagyon van visszafordulás. Leparkoltunk tehát. Végül is elég sok időt töltöttünk ott, de parkolójegy árban nem volt olcsó. Istvánnal megegyeztünk, hogy 3,50-et ért meg.:)

De 2010.06.03.landsend

Azért jó is volt, például a sziklafok körüli egészen kékes víz, vagy a lyukas szikla. Sétáltunk egyet dél fele, hogy ezt a lyukas sziklát megkeressük, mire meglepetésünkre ott volt előttünk észak fele. Nem lehetett látni. Természetesen itt is fényképezgettünk, és az ajándékboltba is mentünk, illetve ettünk is cornish pasty-ot. Ami egyébként egész jó volt.

De 2010.06.03.landsend

Ezután következett a Minack Theatre, ami szinte ugyanott van. Kocsival semmiség, és ki is van táblázva. Megint egészen kis utakon kellett menni, de ezúttal a faluban.

De 2010.06.03.landsend

A nap legnagyobb meglepetése az volt, amikor megérkeztünk, és lenéztünk a Porthcurno Bay-re. Ilyen mediterrán öbölre senki nem számított. Az ember leszaladt volna, hogy a tengerbe vesse magát, csak hideg volt. No nem az angoloknak, de a magyaroknak igen.

De 2010.06.03.landsend

Nem véletlenül épült ide ez a görögös színház. Persze nem antik romról van szó, hanem egy huszadik századi érdekes ötletről (el kéne az ilyen kreativitás itthon is). A belépés fentről történik, és így előszörre már a fantasztikus látvány fogad minket, ami egyszerűen a tengerpartból, sziklából ás a színházi lelátó mintájából adódik. Nem túl giccses, természetesnek látszik, kivétel talán magát a színpadot. Az ülések egyébként szintén ötletesek és ízlésesek: kőből vannak, kicsik, és mindegyikre egy színdarab neve van vésve.

De 2010.06.03.landsend

Az utolsó állomás Saint Michael's Mount volt. Ez ugyebár a híres Mount Saint Michael párja. Nem véletlenül hasonlít. Természeti adottságokban Bretagne és Cornwall hasonló, a La Manche ellenkező partján vannak. Szinte egymással szemben. Mindkettő Benedek rendi kolostor. A francia kissé nagyobb.

De 2010.06.03.landsend

Mivel én arra gondoltam, hogy ez a franciához hasonló, ezért az időzítésre nem ügyeltem, ami hiba volt. Itt ugyanis csak gyalog, egy nagyon keskeny úton lehetett gyalog megközelíteni a (fél)szigetet. Apálykor. Amikor megérkeztünk, akkor pedig késő volt, és hát bár az apály az bármikor lehet, ott akkor éppen már húzódott vissza. Én rövidnadrágban voltam, helyenként térdig érő vízben átmentem a szigetre, de csak azért, hogy azt találjam, zárva van. Hát igen, vége a napnak, a dagály is jön.

De 2010.06.03.landsend

Istvánék is jöttek, de nem jutottak át, kivéve Tamást, aki viszont azt a pár perces hátrányt, amellyel hozzám képest indult, kicsit megszenvedte. Őt jobban elöntötte a tenger. Nekem meg Dorkát vissza kellett vinnem a szárazföldre, mikor jöttem a hírrel, hogy sajnos nem lehet bemenni, és egyébként is jön a dagály. Hát, ha korábban jövünk, akkor lehet, hogy meg tudtuk volna nézni, de nem lettek volna ilyen kalandok.

De 2010.06.03.landsend

Utána még ettünk egy chips and fisht a tengerparton, ami hangulatos volt. Mondjuk a chips and fish eddig még sosem esett igazán nagyon jól. A hal zsíros szokott lenni, a sült krumpli egyedól száraz. Talán nagyon sok szósszal, és sörrel lenne jó. Nem tudom.

De 2010.06.03.landsend

Ha jól emlékszem, ezen a napon, amikor Istvánék visszafele mentek, akkor kimentek a lovakhoz megint, mivel az otthonról kb 5 kilométer volt csak. Mi bevásároltunk, úgy rémlik, hogy a lovak nem voltak a parkolóban, és Istvánék később hazaérkeztek eredmény nélkül.