Származási hely: 2012.09.17-patrimonie-louvre-diderot

Szeptemberben már pontosan tudtam, hogy már csak a hónap végéig maradok Franciaországban. Mi az, amit még érdemes volna megnézni? - gondolkodtam. Már évek óta látogattam be úgy Párizsba hétvégeken, hogy még ezt is megnézem, meg azt is. Sokszor olyan múzeumokat, amelyek annyira nem is érdekeltek. Néha kiderült, hogy  mégis érdekes, néha nem. Lehetett volna ezt még tovább vinni, és a legutolsó, eldugott kis múzeumot is meglátogatni. De inkább azt gondoltam, hogy inkább újra veszem azokat, amelyekkel az ember, és én is kezdtem.

Származási hely: 2012.09.17-patrimonie-louvre-diderot

Ha meggondolom, életem egyik legszebb egy hónapja volt ez, ha nem számitjuk bele a szerelem mámoros időszakait. És ha nem számítjuk bele a közelgő szakítás lappangó tudatát. Nem kellett dolgoznom, már megvolt, hogy hova fogok menni, mi lesz a munkám. Az időjárás általában még szép volt. Volt miből élnem, mert munkanélküli segélyt kaptam, és Franciaországban egy collocationban azért ilyenből el lehet tengődni. Tulajdonképpen akár még hosszú hónapokig húzhattam volna, de azért a semmittevést, a céltalanságot, a tengődést annyira mégsem szeretem ennyi ideig. Ami meg a múzeumokat illeti, a munkanélküli igazolvánnyal ezekbe ingyen bejárhattam. Akár mindegyik nap is mehettem volna, az egyetlen kiadás az RER jegy volt Párizsba. Ami azért nem kevés. Viszont volt egy carnet, amelyet úgy is el kellett használnom.

Származási hely: 2012.09.17-patrimonie-louvre-diderot

Több alkalommal, RER-eztem tehát be Párizsba, és amit célba vettem, az természetese a Louvre, a Pantheon és a Musee d'Orsay.

Származási hely: 2012.09.17-patrimonie-louvre-diderot

A Louvre persze már csak olyan, hogy eleve vagy háromszor-ötször kell meglátogatni, hogy nagyjából mindent bejárjon az ember, és elkezdjen eligazodni a szárnyakban, emeleteken, udvarokban, szekciókban, korszakokban, témákban, tájakban és műfajokban.

Származási hely: 2012.09.17-patrimonie-louvre-diderot

De ha már mindent bejárt az ember, akkor is állandóan van valami új, valami érdekes. Valójában a Louvre-ba kétszer is ellátogattam az utolsó hetekben. Az első alkalommal csak újra látogattam régi dolgokat, például az egyiptomi részt néztem meg részletesebben, mert korábban csak átszaladtam. 

Származási hely: 2012.09.28.paris-last

A második alkalomnál teljesen leragadtam az iszlám kiállításon, amely egészen lenyűgöző volt. Bár, hogy pontos legyek, inkább az ókori közel-keletről van szó, és ami leginkább lenyűgözött, azok olyan mozaikok voltak, amelyek nyilván nem az iszlámhoz, hanem a Római Birodalomhoz kapcsolódnak.

Származási hely: 2012.09.28.paris-last

De az iszlám kultúrának is gazdag tárházát mutatták be, szőnyegektől, kardokon, asztalokon át ékszerdozokig. És volt egy iszlám mozaik is, mégpedig a damaszkuszi mecset mozaikja. Ha a szíriai polgárháborúra gondolunk, akkor igencsak elgondolkodtató, hogy ott mennyi kulturális kincs mehet veszendőbe az emberek szenvedésein túl.

Származási hely: 2012.09.28.paris-last

Azért is igen aktuális és érdekes volt ez a kiállítás, mert a Mohamed-karikatúra film botrány, és a Charlie Hebdo botrány idejében nyílt a kiállítás. Tehát miközben Franciaország többé-kevésbé megvédte a szólás szabadságát, megmutatta azt is, hogy tud tenni, tudja értékelni az iszlám kultúrát. Ami az iszlámból kulturális érték.

Származási hely: 2012.09.24.paris-virginie

Az ember szinte egészen valószínű, hogy a Louvre-nál kezdi Párizst megnézni, és én utoljára, az utolsó előtti napomon Franciaországban, ott is fejeztem be a városnézést (kivétel a Marie Curie múzeumot, melyről lentebb lesz szó). Mert a Louvre az egyik legnagyszerűbb hely a világon. Kastély, múzeum, kultúra, történelem, töménytelen mennyiségben, és egy nagyon cool üvegpiramis. És szinte semmi vallás.:)

Származási hely: 2012.09.24.paris-virginie

A Musee d'Orsay nem olyan hatalmas, de ott is mindig vannak újabb dolgok, illetve mindig érdemes visszamenni nyugodtan, több időt szánva végignézni a tárlatokat. A képen Alexander Harrison: En Arcadie

Származási hely: 2012.09.26.paris-pantheon

Ami a Pantheont illeti, oda különösképpen nem terveztem újra bemenni, de valamiért arra jártam, és megláttam, hogy Rousseau kiállítás van. Mégpedig azért, mert idén született 300 éve. A kereszthajóban volt kétoldalt a kiállítás, amelyből a bal oldali Rousseau művével foglalkozott, a jobb oldali meg az ábrázolásával. Meg nem állták meg, hogy ne említsék meg egy csomószor Voltaire-t.

Származási hely: 2012.09.26.paris-pantheon

Rousseau nem a kedvenc filozófusom, de ettől még Montmorencyben is meglátogattam a múzeumát, hát a Pantheonban már csak megnézem, és érdemes volt. Például Rousseau zeneszerző is volt, meg lehetett hallgatni pár művét. Volt egy eredeti Enciklopédia is kiállítva, sok eredeti könyvkiadás, levelek, és ami talán legérdekesebb, olyan kártyák, franciakártyák, amelyek hátoldalára Rousseau gondolatokat írt fel.

Származási hely: 2012.09.26.paris-pantheon

Ami még szintén érdekes volt, hogy meghallgattam az idegenvezetést. Eredetileg nem vettem igénybe, nem is gondoltam volna, hogy érdekes, de most, amikor meghallgattam (franciául), roppant érdekfeszítő volt az, hogy a Pantheon miért épült, hogy lett Pantheon, hogy lett többször oda-vissza templom. Mi a rendje annak, hogy valakit a nemzeti pantheonba befogadjanak, és hogy ki miért került be, esetleg miért szórták ki, mint pl. Marat.

Származási hely: 2012.09.26.paris-pantheon

És persze megnéztem a Foucault ingát és a kriptákat is. Ezt is érdemes volt, mert jól fel volt iratozva mindenki, és képek, történetek, leírások voltak kitéve mindenkiről a kamra előtt. Korábban én nem emlékszem, hogy ilyen lett volna, és bár a halottak többsége ki van írva, de nehéz volt megtalálni valakit, és őszintén szólva, szerintem van olyan kamra, ahol nincs felirat. Meg mondjuk én aztán biztos nem keresgélek a kriptákban, hátha valahol van egy felirat nagyon eldugva.:)

Származási hely: 2012.09.26.paris-pantheon

Végül azon a napon, amikor a Pantheont néztem meg, emiatt lekéstem a Marie Curie múzeumot. Ez az utolsó, Louvre-os napon türtént meg, akkor, nem ismétlésként, hanem elsőnek látogattam a Maria Curie múzeumba. Ide mindenképpen el akartam menni, csak nagyon nehéz, sokáig zárva volt, és egyébként sem akármikor van nyitva. De ezen a napon végül összejött.

Származási hely: 2012.09.28.paris-last

Nem volt rá sok időm már zárásig, de annyira sok nem is kell. Lényegében azok a dolgozószobák vannak meg, ahol Marie Curie dolgozott. Néhány eszköz, dokumentum. Érdekes módon reklámok a rádium fantasztikus hatásáról. Az elején csodaszernek tartották, és sok mindenre használták. A legmeghökkentőbb kiállítási darab egy vaginális rádium tartó volt. Egyébként természetesen lehet használni még a gyógyászatban is, például akár rákkezelésre is, de az, hogy az elején milyen felelőtlenül kezelték, éltek vissza vele, az nem semmi. Az sem, hogy nem ügyeltek a biztonságra. Például Gif sur Yvette-ben, ahol éltem, ott az RER állomás másik oldalán, pár száz méterre volt egy rádium gyár, és utána lakóházak is épültek, és óriási pereskedés volt, mert nem kezelték rendesen a helyzetet. Ma is vannak még aktivisták, de a mai helyzet már eléggé ártatlan.

Származási hely: 2012.09.28.paris-last

A Marie Curie múzeum volt az utolsó múzeum, amelyet megnéztem, az utolsó előtti napomon Fraciaországban. Érdekes, hogy ennyire utolsónak maradt, mert a sok művészet között a kevés tudományos helyek egyike Párizsban. Rám azonban az mégis jellemző, hogy utolsó lehetőségként mégis ezt tartottam fontosnak még megnézni.