Île-de-France

De 2011.05.23.bures-marko

Jó ideje nem írtam, és ennek az oka nem az, hogy nem utaztam, sőt, éppen, hogy sokat, és pont emiatt, valamint más okokból nem volt elég időm megírni az élményeket. Szóval az elkövetkezők régebben történtek, még májusban.

Haza kellett menni Magyarországra, méghozzá kocsival, mert vizsgáztatni kellett. Ez persze hosszabb, és drágább, mint a repülő, de hát akkor már szokás szerint egy kis Németország-nézést belevettem. És mivel már egyszer jöttem ki kocsival, ezért egy másik utat kellett kinézni. Ez végül is az Ulmot, Augsburgot és Münchent érintő útvonal lett.

Májusban nagyon szép idő volt Európa nagy részén, és a hazaút, de még a visszaút is beleesett. Ez jól jött ahhoz, hogy éjjel a kocsiban aludjak, de az utazáshoz túl meleg volt.

De 2011.05.23.bures-marko

Még Baden-Baden előtt tettem egy pár vargabetűt. Lementem az autópályáról, mert gondoltam, el tudok menni kis utakon is, az E35-tel korábban nem volt teljesen jó élményem. De aztán megláttam egy várat fent a hegytetőn, melyet Yburgnak hívnak. Fel lehetett menni kocsival, szóval nyugodtan belevehettem. Egész aranyos kis vár volt, egy nett kis étteremmel, idős házaspárok sétálgattak ott, és el kell ismerni, akkor lett volna az igazi, ha eltöltöttem volna ott egy pár órát, mert nyugis hely volt.

De 2011.05.23.bures-marko

Onnan elmentem Baden-Badenbe, mert ott van a Brahms háza, de hát megint nem volt nyitva, mert csütörtökön szünnap van. Már másodjára jártam ott. Hát az a helyzet, hogy a "Szereti Őn Brahmsot?" kérdésre most már inkább nemmel válaszolok. Legalábbis a múzeumát már nem fogom akarni megnézni.

De 2011.05.23.bures-marko

Bementem viszont Caracalla fürdőibe, most is zárás előtt voltunk, de igazából nem kell hozzá sok idő. Egy pár tucatszor pár tucat méter nagyságú hely, de szépen láthatóak a fűtés, a vízvezetékek, a padló, a falak.

De 2011.05.23.bures-marko

Utána meg mégis visszamentem az autópályára, hiszen onnan már azon kellett menni, de felhajtás után rögtön egy teljes dugóba ütköztem, értsd, egy fél óráig teljesen álltunk. Ez azért a tűző napon elég rossz volt, és még az ablakot sem lehetett lenyitni, mert a levegő rossz volt. Magyar kamionosoktól kérdeztem, mi az ábra, azt mondták, baleset. Ugye ők rádióznak, ezért tudják jobban. Amikor elindult a sor, gondoltam, lemegyek a pályáról, de a rádióban meg mondták, hogy Rastattig van a dugó. És ki is tisztult.

De 2011.05.23.bures-marko

Aztán jött egy zivatar, ami azért jól esett. Lassan elhúztam Stuttgart mellett, ott már voltam pár éve, most kihagytam. Inkább Ulm.

De 2011.05.23.bures-marko

Ulmban először ahhoz a házhoz mentem, amely Albert Einstein szülőháza. Egy szobor van ott, és a házat nem lehet mát látni, mivel lebontották, és most egy modern vásárközpont van a helyén, konkrétan vodaphone.

De 2011.05.23.bures-marko

Ulm központja nagyon tetszett, ez az ú.n. Fischerviertel, ahol a Blau a Dunába ömlik. Több kis patak folyik át a házak között, és arra gondoltam, hogy na, ez olyan kesze-kusza, hogy Einstein akár hivatkozhatott is volna rá, hogy ez inspirálta a relativitáselméletet. Egy Ulmos példa jól mutatott volna, bár tudtommal nincs a könyvében.

De 2011.05.23.bures-marko

Mindenféle szép, kis belső és konyhakerteket lehet találni, és van egy pár madár-szobor, amelyek olyan szerepet töltenek be, mint máshol a tehenek, de mégis csak jobban néznek ki.

De 2011.05.23.bures-marko

A legnevezetesebb a Schiefes Haus, amely kissé belecsúszott a patakba.

De 2011.05.23.bures-marko

Vacsoráztam egyet egy étteremben a patak mellett, ahol egy malomkerék forgott, szóval elég egyedi volt. Késő este jöttem rá, hogy elrontottam a tankolást, mert más Augsburgig nem jutok el, és kockázatos volt elindulni az éjszakában, szóval Ulmban egy benzinkúton aludtam.

De 2011.05.23.bures-marko

Reggel korán elindultam Augsburgba, amint kinyitott a kút. Ezen a szakaszon tényleg lehetett akárhánnyal menni, szóval nagyon hamar odaértem. Augsburg nem tetszett annyira. Bár a Fuggerei elég érdekes volt, de nem szántam rá sok időt. Az tetszett, hogy sok patak fut át keresztbe a városon, és a centrumban mintha minden utcában patak folyt volna.

De 2011.05.23.bures-marko

Augsburgnál volt még egy dolog, nevezetesen ott volt a Lech-mezei csata, amely a magyar kalandozások végét jelentette. A Lech-mezőn utána egy kis falu, Königsbrunn épült ki, amely ma egy nagyon átlagos kis kertváros. Érdekes módon azonban a falu közepén még ma is van egy kis mező. Szimbolikusan jó. A múzeum is egy bérházban volt, és nem volt nyitva, nem emlékszem pontosan, de valószínűleg csak vasárnap van nyitva. És persze valószínűleg nincs bent semmi, csak makettok, térképek, esetleg viaszfigurák. A csatából nem maradhatott fenn semmi, legfeljebb pár nyílhegy. Aki arra jár, és megnézte, megírhatja.

De 2011.05.23.bures-marko

München mellett Dachaut néztem meg. Már régen elhatároztam, hogy ez benne lesz, mert egy koncentrációs tábort meg kell néznie az embernek. Ez a történelemnek végül is egy nagyon fontos, sajnálatos része volt, és hát elég speciális is.

De 2011.05.23.bures-marko

Azt kell, hogy mondjam, hogy a sok holokauszt-tagadót, ha már törvénytelen, arra kellene kötelezni, hogy ide elvigyék őket. A helyszín, az, hogy az orrod előtt van a tábor, megdöbbentő. A barakkok nincsenek már ott, de egyet újra építettek, a többi nyomát pedig lehet látni. A legdurvább helyszín persze a krematórium, amelyben még gázkamra is van, bár azt írták, csak esetileg használták. De mégis, olyan gázkamrát látunk, ahol bizony megöltek pár embert. És egy olyan tábort, ahol bizony sok ezer ember halt meg.

De 2011.05.23.bures-marko

A gázkamrák, a barakkok, a főépületek, a fényképek, melyeket kiállítottak, tárgyak, ruhák, kínzóeszközök megdöbbentőek, és az ember az eszébe vési, hogy igen, a holokauszt sajnos megtörtént, és ezt legalább olyan biztosan tudjuk - megint sajnos - mint sok más huszadik századi történelmi eseményt. Emberek élnek, akik ott voltak, látták, túlélték. Vallomások, fényképek ezrei vannak, és a megdöbbentő, hogy például a felszabadulás után az SS katonákkal is vallomásokat készítettek ott helyben az amerikaiak.

De 2011.05.23.bures-marko

A másik, hogy a német foglyokat is ott tartották, de nem csak, hogy jobb körülmények között, mint a zsidókat, hanem az akkori német lakosságnál is jobb körülmények között. Hát ilyen az élet. Nem lehet azt mondani, hogy valami iszonyatos vérbosszú következett volna. Bár pár német katonát agyonlőttek az amerikai katonák, amikor látták, hogy mit műveltek: hullahegyek voltak a krematóriumban, és mellette. Szörnyű fényképeket lehet látni.

De 2011.05.23.bures-marko

Az nem tetszett, hogy természetesen a katolikus templom volt középen, és a zsidó jobb oldalt. Mintha a katolikusoknak sok köze lett volna a dologhoz. Holott tudjuk, voltak ugyan ellenálló papok, de ugyanúgy voltak kooperálók, és a Vatikán egyáltalán nem állt ellen a nácizmusnak, vagy a fasizmusnak.

De 2011.05.23.bures-marko

Münchenbe már nem mentem be, mert sok idő lett volna. Egyébként is péntek volt, és munkaidő vége, minél gyorsabban az osztrák határ felé akartam elhúzni, hogy a dugókat kikerüljem. Tudtam, hogy anyukám otthon addig nem fekszik le, amíg meg nem jövök, és számoltam komplikációkkal.

Mivel ilyenek szerencsére nem voltak, nem is érkeztem meg olyan későn, jól végződött az utazás.