Île-de-France

Származási hely: 2009.04.23.Orsay

Kértek tőlem egy bejegyzést a munkámról. Ezt tág értelemben fogom teljesíteni, azaz írok sokmindenről, ami a munkahelyemmel kapcsolatos. Szakember barátaimnak lesz egy-két érdekes bekezdés.

A LIMSI-CNRS rövidítés egész pontosan azt jelenti, hogy Laboratoire d'Informatique pour la Mécanique et les Sciences de l'Ingénieur, Centre National de la Recherche Scientifique; azaz Mechanika és Mérnöki Tudományok Informatikai Laboratóriuma, Nemzeti Tudományos Kutatási Központ. Ez azt jelenti, hogy körülbelül ugyanolyan helyen dolgozok itt, mint Magyarországon a SZTAKI-ban.  Ez nem teljesen igaz, mert van Francia Tudományos Akadémia, csak annak nincsenek intézetei.  Ugyanakkor a CNRS tudtommal nem tartozik az akadémia alá, hanem van külön központja. Párizsban. Egész pontosan láttam is ezt az épületet korábban.

Származási hely: 2009.05.21.Paris_15_16_Arrondissements

A CNRS sok épülete egy kupacban van, itt Orsay-ben, fent a hegyen, a bois de la Guyonnerie felett. Nem csak a LIMSI található ott. Én pedig ugyebár Bures-ben lakom, de mint már említettem, ezek a városok egybe folynak. Csupán adminisztratív kérdés, hogy mi hova tartozik. Speciel Orsay határa itt van a hotel mögött.

A munkába járás nekem abból áll, hogy a Bois de Guyonnerie-n keresztül  felkaptatok a hegyre. Hamar kiismertem az ösvényeket, és sok ember jár hasonlóan. Van pár kutató is, és van pár sportoló: futókkal és mountainbike-osokkal szoktam találkozni.

Biciklivel felmenni nagyon nehéz volna, nem éri meg. A hegyre felkaptatni nehéz, még gyalog is pillanatnyi kifáradást okoz. (Szeretek gyorsan túljutni a meredeken.)  Biciklivel egyszer próbálkoztam, körbe, és az túl nagy kerülő, és még úgy is kaptatni kell.

Származási hely: 2009.05.01.fetedutravail

Akkor mentem egy kört odafent, és megnéztem a környék többi intézményeit.  Van itt még egy csomó más intézet, és modern épületek. Például itt van a Paris Sud a hegy alatt, Orsay-ben. Aztán a Supelec, ami elektronikai főiskola, és sokminden, amiről nem tudom pontosan, hogy mi.  „Cité Etudes Electriques”, „Cité Etudes Atomiques”, ilyenek vannak kiírva.

Származási hely: 2009.04.23.Orsay

Amikor idejöttem, már kezdtek virágozni a fák és a virágok, de az erdő még csupasz volt. Aztán hirtelen egyik napról a másikra, vagy esetleg hétvégéről hét elejére nagyot nőttek a levelek, és a csupasz erdő majdnem, hogy dzsungelé változott. Sokat esik az eső, kicsit többet, mint otthon, és sokszor sáros az út. Ez az egyetlen rossz benne, mert egyébként jó sport, és egészséges túra munkába menni.

Alapvetően homokos talaj, tölgyek, más lobos fák nőnek. A tölgyek miatt még aggódnom kell a kullancsok miatt. Amikor az ember idegenbe megy, és egy erdőben jár, eszébe jut –nekem legalábbis folyton ez járt az eszemben – hogy itt kígyók is lehetnek. Magyarországról tudom, hogy csak egy vipera mérges, az meg tök ritka. No de mi van Finnországban? Mi van Argentínában? Mi van Franciaországban? Nem tudom.

De azért nagyon szeretek munkába járni.  Nemrég például találtam egy csomó gombát. A sok eső miatt nem lepődtem meg. Bár a lejtő déli, és nem annyira gombának való. De örülök, hogy találtam. Változékony tinórut, galambgombát, ízletes vargányát. Találtam párduc galócát is, de az ugye mérgező.  Nem kell félni, ismerem a gombákat. Szerintem itt ugyanolyanok vannak, mint otthon, ha meg még sem, akkor azt nem eszem meg.

A CNRS intézetek között van egy menza, amiről nekem a munkatársak nem is beszéltek. Azt mondták, nincs itt semmi, hozni kell kaját. Nick a franciaóráról mondta, hogy van ám itt menza.  Lebonyolítottam valahogy a dolgot, mert ugye kártya van, és azóta nagyon megszerettem.

Származási hely: 2009.04.23.Orsay

Mindig nagyon jó ételek vannak, amelyek nem sablonosak. Sok hal, sok érdekes hűs, érdekes körettel. A francia konyha jó, és itt meglátszik. Továbbá egész jó áron tudok enni egy főfogást, előételt, salátát és desszertet. Fele annyiért, mint egy kínait odakint. Igazán megéri. És nem kell venni semmit. Az első napokban macerás volt mindig elmenni a boltba, és venni valamit, amit ebédre hoztam.

A munkatársaim közül a lányokat először rávettem, hogy menzázzunk, Agnes például azt mondta, azért nem ment, mert nem szeret egyedül enni. Aztán lemaradtak, most megint egyedül járok.

Nagyon szeretem a menzán, hogy van csiga. De tényleg, nagy, tengerinek látszó csiga, de lehet, hogy édesvizi. Mindenesetre vastag héja van. Agnes megmutatta, hogy fogpiszkálóval kitűnően ki lehet húzni belőle a csigát. Mert egyben benne van a csiga, nem az a megdarált, töltött dolog,ami otthon kapható. Nagyon természetes íze van. Van rák is, avocado előételnek, de az ugye nem annyira nagy szám.  Mindenesetre mindez ezen az olcsó áron, amit mondtam.

Származási hely: 2009.05.01.fetedutravail

Ami még érdekes, hogy van néha articsóka. Először elvettem, és nem egészen tudtam, mi legyen  Elkezdtem hámozni, mert tudtam, hogy a belseje az ehető. A külső szirmok kemények.  Aztán jöttem rá, hogy annyira nincs is belseje. Van, de nagyon kicsi, és hogy a szirmok alja is puha.  Szóval úgy kell enni, hogy hámozod le a leveleket, és a levelek alját leszopogatod. A végén egy kicsi belső mag van, ami teljesen puha.

Ami elképzelhetetlen volna magyar, finn, német munkahelyi éttermekben, pláne kutatóhelyen, itt lehet venni bort és sört az ebédhez. Egyszer láttam is két embert, amint egy kis üveg bort megbontanak, és megisznak szépen az ételhez.

A munkatársaim közül Riccardo van bent szinte minden nap. Ő post-doc kutató, mint én, tehát bent is kell lennie.  Ő is a modellekkel foglalkozik, de biokémiából jön.  Agnes és Marie doktoranduszok, sokat bent vannak, de nem mindig. Agnes nyelvekkel foglalkozik, de informatikai szempontból (Natural Language Processing), Marie pedig fizikus. Christoph informatikus doktorandusz, de hetente egyszer jön csak be. Nicola ritkán jön be, nem tudom, pontosan, mit csinál.

Egy kis szobánk van egyébként csak, ami kellemetlen, ha mindenki mégis bejön. Hétfőn elő szokott fordulni. Laurence tanít, sokat jön-megy, alig van bent. Mindig mindenfélét kér, és gyorsan. Nincs ideje elintézni a dolgokat, amit neki kéne. Így például eggyel kevesebb kulcsunk van.

Egyébként furcsa, mert Laurence nem is tud jól angolul. Megértjük egymást, de sokszor rosszul ejt egyszerű szavakat, vagy franciául mondja őket.  El tudom képzelni, hogy cikkeket valahogy összehoz, más is belejavít, stb. No de mit csinál konferencián? Nem értem.

Egyébként van egy egészen jó desktop computerem, két monitorral. Itt Linux fut, és tovább tanulom a Linux dolgait. A SZTAKI-ban is az volt, de mindig csak annyit tanulok, amennyit kell. Most valamivel többet. Felhasználóként még mindig biztosabb vagyok a windos-zal. Linuxban viszont sok mindent lehet varázsolni command-line-ból. Nekem még mindig utána kell nézni dolgoknak ehhez.

A kutatási munkám az érzések detektálása beszédből. Vannak felvételek, amelyeket feldolgoz egy szoftver, evvel semmi dolgom. A szöveg egyébként legtöbbször francia.  Én csak kivonatolt tulajdonságokat (features) kapok, és nekem az a feladatom, hogy ezek kapcsolatát az érzelmekkel tanítsam meg a géppel. Szóval a hang spektrumának tulajdonságai az input, és az érzés az output (félelem, harag, öröm, semleges, szomorú).

Amihez én értek, az bármi ilyen dolog tanulása, ami a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia alap-algoritmusok. Hogy ezt itt hogy lehet alkalmazni, ahhoz annyit értettem, amennyit általánosságban erről lehet tudni.  Ebből adódik egy megoldás. Például futtassunk rá egy SVM-et (ez egy gépi tanuló algoritmus, egy modell).  Ezek után jön a munka, hogy hogy lehetne jobban csinálni. És ezzel nem fogom untatni a hozzá nem értő olvasót, és nem fogom kikotyogni a hozzá értőnek.:) Bár egyébként magyarul nem tudom, van-e valaki, akit érdekelnének a részletek.

Van egy konkrét project is, amely az Aldebaran Robotics-szal van, és van a szobában egy ilyen robot. Ezzel kell foglalkoznom, de egyelőre csak párszor kapcsoltam be.

Hát ennyit a munkámról.