Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

A hosszú hétvégén meglepően laza programot állítottam össze, amelyben mára, hétfőre már csak pihenés, feldolgozás maradt. Éppen ezért fogok írni a francia óráimról is egyben. Úgyis kapcsolódni fog.

Szombatra ugyanis a francia órákat tartó társaság egy kirándulást szervezett Chevreuse-be. Én ugyan már voltam ott magam, de gondoltam, azért jó lesz elmenni, hiszen nem csak a hely a fontos, hanem az emberek is.

Egyébként olyan útvonalon mentünk, ami egészen más volt, mint az enyém anno. Például rögtön elmentünk St Remyben egy tóhoz, amiről én tudtam, de már fáradt voltam elmenni oda. Itt azonnal egy kis pique-nique-t rendeztünk, ami  nekem annyira nem jött jól,mert nem akartam még enni.  No nem baj, azért leültem én is, és egy kis sütit elő is vettem, az krémes volt, szóval nem ártott, ha hamar megeszem.

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

Az én francia-csoportomból  nem is jöttek sokan. Radomira mondta, hogy már járt itt sokszor. Eljött Joshiiko, aki egy japán fizikus. A CNRS-ben dolgozik, és múltkor az étteremben is összefutottunk. Eljött még Rona, aki egy új-zélandi lány, ő üvegházhatású gázokkal foglalkozik, és valahol a plateau-n dolgozik, Saclay felé. Nem tudom pontosan, de a múltkor összefutottunk, amint francia órára jött. Nyilvánvalóan legyalogolt fentről Bures-be.

A francia órákban a nyelvtanuláson kívül az a jó, hogy szinte mindenki kutató. Legtöbben postdoc-ok a CNRS valamelyik intézményében.  Csak Andrew a kivétel, aki amerikai, és klímaberendezésekkel foglalkozik. Egyébként nagyon rendes, nyitott, barátságos személy. Neki a felesége francia, azért laknak itt.

Radomira bolgár, és atomfizikus. Ashuin indiai, molekuláris biológus, Chung Hung taiwani atomfizikus és Nick ausztrál és ő is a LIMSI-ben dolgozik. Nick-kel össze sozktunk futni, ő mondta, hogy van étterem, ha ő nincs, nem is tudnám.

Szóval ez egy nagyon értelmes társaság, és  ha még volna problémám az itteni élettel, akkor tőlük kérdezgethetnék, de már erre nincs annyira szükségem. Mindenesetre tök jó ilyen emberekkel franciát is tanulni, mert jobban megy.

Christiane, a tanár úgy látom, hogy nyitott, társasági ember. A lakásában tanulunk, tehát képet alkothatunk róla. Kicsit művészi, kicsit hippis, mindenképpen szabad, művelt otthon. Férje, Jean-Pierre is ilyennek tűnik. Ő talán biológus, de ezt csak úgy hallottam, akár félre is érthettem.

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

A legtöbbet Ronáról tudok, mert ő tud németül. Persze ez csak közvetve vezetett oda, hogy kicsit többet tudok róla. Először is azonnal felfigyeltem, hogy amikor francia mondatot mond, és gondolkodik (általában gondolkodik, mert ő sem túl erős), akkor úgy kezdi a mondatot, hogy „Also…” vagy „So…”. Ebből tudtam, hogy tud németül.

Akkor beszéltem vele, amikor összefutottunk, meg most a kirándulásnál. Volt egy másik nő, aki talán egy másik tanár, nem ismerem, akivel németül beszéltek arról, hogy milyen nehéz a nyelv-váltás. Utána meg én is bekapcsolódtam.

A kirándulásban az is érdekes volt, hogy sok nyelv kavarodott. Sokan beszéltek franciául, de persze angolul is. Mi meg Ronával egy darabon németül. Két japán japánul, egy argentin és egy spanyol meg spanyolul.

Volt egy tamil indiai, Chennay-ból, aki angolul sok mindenkivel beszélt, kiderült, ő most kezdi a franciát. Érdekes lett volna, hogy beszél Ashuinnal.  Nem tudom, Ashuin honnan származik, lehet, hindiül beszéltek volna, vagy tamilul, vagy angolul. Volt egy hong-kongi, ő vajon hogy beszélt volna Chung Hunggal? Ezekről a nyelvi kérdésekről persze sokat beszélgettünk útközben.

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

Az idő hamar elszállt. Mint említettem, egyenes úton mentünk Chevreuse-be, átvágva a mezőn, a kertek alatt, az Yvette partján. Itt sok kis híd volt, és egy ház, ami hajdan cserzőműhely volt. Talán több ilyen is volt itt, például lépcsők vezettek a patakhoz. Szinte mindegyik kis háznak volt hídja is. Láthatóan anno nagyon közeli kapcsolatban éltek a patakkal.

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

Vasárnapra én egy másik kirándulást terveztem, amit Radomira ajánlott. Ő mondta, hogy van egy másik Victor Hugo múzeum is. Mint kiderült, a párizsi múzeumhoz is eljött előtte, csak később, és elkerültük egymást.

Nos, ezt a másikmúzeumot sose fedeztem volna fel magamnak, mert az interneten a párizsihoz vannak előbb találatok. Így, hogy felhívta a figyelmem, így már megtaláltam. Brieves nincs messze, biciklivel ellehet oda menni, éppen csak egy tucat kilométer.

Úgy terveztem az utat, hogy odafele egészen máshol megyek, mint visszafele. Erre a google maps is hajlandó volt, a két út hasonló hosszúságú, holott együtt egy körutat adnak ki. Hazafele vettem azt az utat, ami itt a hegyoldalban lejön, mert nem akartam itt felmenni.

Ugyanakkor nem takaríthattam meg az emelkedőt, mint kiderült.  Az egész környékre igaz, hogy egy meglehetősen nagy síkságon fekszik, amibe viszont az Yvette belevágta a völgyét. Ez furcsa, mert nálunk a síkságokon a folyók nincsenek mély völgyben, ahol meg mély völgy van, ott nincs ilyen nagy síkság felette.

Az odaúton Orsay után kellett felmennem a pateau-ra, ráadásul ott sokat szenvedtem. Igaz, nálam volt a GPS, de ő egy olyan útra akart vinni, ami nem volt.  Ugyanez egyszer hazafele is előfordult. Végül önkényesen mentem egy olyan úton, ami elég nagy volt ahhoz, hogy megbízzak benne.

Amikor megmásztam az emelkedőt, akkor onnantól végig elég nagy síkság volt. Még maga Brieves van egy másik folyó völgyében. A fensíkon egész végig egy csomó kutatóintézet és modern cég van. Tele van modern épületekkel. Ezek általában Saclay-hez tartoznak, de lényegében az egész fennsík ezzel van tele, miközben köztük nagy gabonatáblák vannak, és új utak kötik össze őket.  Helyenként van egy lakókörnyezet is, az is új. Saclay régi faluja valahol középen van, ott nem is voltam.

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

Átmentem viszont Vauhallan-on, ahol egy kolostor mellett haladtam el. Ez nem túl régi, de jól néz ki messziről. Közelebb nem is mentem.  Aztán Igny, majd Brieves. A GPS itt jól működött, a zsebemben volt, és mondta,merre menjek. Sokszor, ha kocsik haladtak el mellettem, akkor mondjuk nem hallottam jól, de elboldogultam.

A GPS végül kb Brieves-nél kezdett el panaszkodni, hogy merül, de a visszafele úton még hasznátam. Aztán meg már nem kellett, mert tudtam az utat. Saclay fennsíkjának déli részén már voltam egyszer a munkahelyemtől.

De térjünk vissza Brieves-hez! Kiderült, hogy a múzeum csak 14:30-tól van nyitva. Vagyis hát ezt tudhattam volna, csak nem figyeltem oda. Bosszankodtam, mert még dél előtt odaértem. De aztán arra gondoltam, hogy mindegy, hogy Brieves-ben várok, vagy otthon „nem csinálok semmit” (kis túlzással). Szóval körbe néztem, ettem, ittam, pihentem a parkban.

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

Két dolog a franciákkal kapcsolatban. Egyrészt a francia kert nem csupán versailles-i jelenség, hanem bizonyos mértékig minden kastély, park jellemzően franciás, és mindenképpen gondozott. Sok helyen találni természet-ellenesen metszett kis bokrokat. Egy például még a LIMSI közelében is van.

A másik, hogy a piknik (pique-nique) is jellemző, nem csak egy kifejezés. Nem csak a nagy, francia parkokban és nem csak 19. századi kisnemesek szórakozása volt. Brievesben, ebben a kis városban, vagy nagy faluban számtalan embert láttam a parkban piknikezni.

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

A múzeumban francia vezetés volt, amelyből annyit értettem, így hosszabb ideig idéztem saját gondolataimba merülve. Amennyit értettem, azt az angol füzetből is ismertem: a kastély tulajdonosa egy irodalmi folyóirat alapítója, aki Hugo nagy pártolója volt. Hugo nyáron hónapokat töltött itt családjával.

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

A kastélyban nem csak ő, hanem Berlioz, Chateaubriand is megfordult, és Liszt is járt itt. Tulajdonképpen a romanticizmus központja volt ebben a szalonban. Érdekes élet lehetett itt, hiszen a vidéki nyugalom, a semmittevés, a nyugalom, spleen, unalom, melankólia is megtalálható, ugyanakkor művészek egymást támogató, szoros, vibráló társasága.

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

Hugo gyakran sétált a hatalmas parkban és az erdőben, és itt írt egy csomó verset, ami hát számomra olvashatatlanul unalmas és rossz. El tudom képzelni, hogy Hugo feleségétől nem szakadt el, de esetleg voltak kalandjai. Sok nő legyeskedett itt, és biztos voltak itt mindenféle kalandok. Egy kis kutatással bizonyára ki is deríthetném.

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

Valamennyivel közelebb kerültem Hugóhoz, bepillanthattam az életébe, de nem szerettem bele. Láttam egy képet Hugo ravataláról az Etoile alatt, hát mit ne mondjak, majdhogynem elnyomja a diadalívet.

Ugyanakkor valahogy némi ihletet, lelkesedést öntött belém, és érdeklődéssel fordultam ehhez a korhoz, ezekhez a helyekhez.

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

A múzeum után a parkban sétáltam még, és találtam két vargányát. Öregek voltak, csigák, és bogarak rágták meg őket. Olyanok voltak, mint a romantikus romok. De belül kemények maradtak, és nem voltak kukacosak. Hazahoztam őket. Hát végül is olyan gombát ettem, amely Victor Hugo kertjében termett. Ezt se sokan mondhatják el magukról.

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres

Hazafelé elhaladtam egy kastély mellett, ami ritkábban van nyitva. Megint egy kastély, ami nem is annyira érdekes, hisz annyi másik van a környéken. Aztán egy malom mellett, amely érdekes módon egy kápolna is volt egyben. Itt segítettem egy francia párnak, akik egy másik falut kerestek. A GPS-enmegkerestem nekik, és tba igazítottam őket.

Egészen az út végén, már itt a fensíkon mégegyszer megnéztem magamnak azt a szinkotront, amit már említettem egyszer.

Származási hely: 2009.05.31.chevreuse.bievres