Île-de-France

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

 Este Toursban nem mentem sehova, mivel szombat reggel el kellett jöjjek 9 előtt, ha nem akarok fizetni. Kimehettem volna bedobni egy parkolóórába némi pénzt, de minek. A reggeli ugyan késett, de azért időben indultam. A GPS átvezetett Tours belvárosán egy hídon az északi partra.

A második napra szintén volt egy pár szilárd pont a tervemben, de rögtönöztem is.  Biztos volt, hogy elmegyek Seuilly-be, ahol Rabellais háza van. Az is nyilvánvaló volt, hogy Descartesbe is elmegyek, ahol az azonos nevű filozófusnak van egy múzeuma. Ha már ott vagyok, akkor a poitires-i csata emlékművét is megnézem, de ezzel az volt a gond, hogy nem szerepelt a GPS-ben, és csak egy nagyon körülbelüli leírást találtam róla. Az is kérdés volt, hogy belefér-e, hiszen ez már nagyon délen van.

Ha viszont elmegyek Seuilly-be, akkor megnéztem, mely kastélyok vannak közötte. Így Langeais-val kezdtem. Sőt, közben megálltam útközben Luynes kastélyánál, amit az útról láttam. Ez volt az elvem: ha látok valamit, és jól néz ki, akkor megnézem. Ha nem látom, akkor hiába van kiírva. Volt sok kastély, amihez láttam jelzést, de nem követtem, mivel nem tudtam, milyen messze van, és milyen.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

A kastélyba nem jutottam be, viszont láttam egy kiírást egy római aqueductról. Megkérdeztem, milyen messze van (megint franciatudás), és kocsival elérhető volt, így hát megnéztem, aqueductot még sose láttam élőben.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

Aztán jött Langeais, ám közben eleredt az eső. Csábító lett volna bemenni a kastélyba, de tudtam, még sok út van hátra. Egyébként inkább várra hasonlított, mint kastélyra. Kintről szépen lefényképeztem. Odabent nyilván pompázatos bútorok, ékszerek vannak, de hát azt máshol is láthatok.  Azért egész jól nézett ki ez a nett, kis várkastély.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

A Loire partján haladtam továbbra is, amely helyenként olyan, mint a Tisza, máshol viszont nagy sodrása van, és köves, mint a Tagliamento felső folyása.  Főleg a hidaknál nőtt meg a sodrás. Az egyiken átjöttem a déli oldalra, és így értem Ussebe. Állítólag ez csipkerózsika kastélya, mégse mentem be. Mindjárt a kertbe is belépőt kértek, és valami hihetetlen lassúak voltak a jegyárus pavilonban és ajándékboltba. Mentem rögtön tovább Chinonba.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

Chinon kastélye is inkább erőd, ide valamiért bementem. Nem is  gondolkodtam különösen rajta. Talán azért, mert egy kastélyba azért aznap be akartam menni. Kívülről ez az erőd sem látszódott rendesen. Ráadásul jó nehéz volt bemenni, mert éppen építették a várat. Tényleg, ott voltak a daruk. Na jó, rekonstruálták. Emiatt le kellett menni a völgybe, és a suterénen át felmenni.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

Chinon a százéves háborúban volt jelentős, akkor kb a francia-angol frontvonalon volt. Járt itt Joan d’Arc is, amire jó büszkék a franciák, és volt egy kiállítás is, nagyrészt Johanna több tucat portréjával. Mi mást is lehetett volna kiállítani?

A vár északi része szét volt lőve, mivel Tours felől lehetett jól megközelíteni, így mindig onnan ágyúzták. Ezt a részt építik újra. Azért nagyon jelentős rész megmaradt, és még az is több részből állt. Szóval eltelt egy kis idő, mire végigértem.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

Aztán irány Rabellais háza! Nem tököltem sokat, a GPS tudott róla, hát beállítom, és irány. No hát a GPS bevitt egy negyedbe, ahol tisztán új lakások voltak. A cím Impasse de la Deviniere, és rémlett, hogy valóban ez a cím. Ez az impassé egy átjáró volt, és ott bent mélyen gondoltam, esetleg lehet mégis valami. De nem.

Addig kerengtem ott, mire jött egy öregember, hogy mit keresek. Mondtam, de nem értette. hát odahoztam a GPS-t. Nos, hát a „Rabelais”-t, azt nem ám „Rebelé”-nek kell ejteni, ahogy a kezdő francia (én) gondolnám, hanem „Reblé”-nek.

Másrészt pedig a múzeum tényleg a la Deviniere-nél van, de Seuilly-ben. Ja kérem, hülye GPS. Ráadásul le akat küldeni olyan sikátorokon a hegyoldalban, ahol még a gyalogosoknak is egy közlift van.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

Most már könnyen megtaláltam a Rabellais házat. Egy szép parkolóba vezetett utam, és a nap is kisütött. Volt egy tábla, hogy gyalogosoknak hol kell felmenni, és egy újonnan betonozott, mogyoróbokros sétányon kellett fel egy házhoz, ami messziről látszódott, lévén a mező közepén állt egyedül.  Mondjuk, hogy tanyáról van szó. Csakhogy nem volt nyitva, azaz zárva volt.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

A fenébe, gondoltam, hát azért jöttem ide Magyarországról, Bures-ből, Tours-ból, hogy zárva legyen? Lefényképeztem dolgokat, kopogtattam. Semmi. Aztán visszamentem. Akkor látom, amit akkor már sejtettem, hogy csak siesta van. És kettőkor nyitnak, ami tíz perc.  Hát addig vagy elhajtok Seuilly-be – volt megint a láthatáron egy szépkastély – vagy ebédelek. Inkább az utóbbit választottam,  camembert és baguette-t ettem a padon, amelyen hát nem mondanám, hogy Rabellais is ült.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

A tanya tényleg a nagy semmi közepén volt, körötte szőlők és szántóföldek. Olaszos jellege volt, bár nem voltak csúcsos fák.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

Mire megebédeltem, és felmentem, tényleg kinyitottak, és bemehettem. Több épület is volt, sok tucat Rabelais-ábrázolással, könyvekkel, de szobával is, amely be volt rendezve. Megtudtam, hogy Rabelais jómódú apától született, aki Chinonban élt, és akkoriban az asszonyok elmentek vidékre szülni. Rabelais pedig ott maradt. Ismét csak gyermekkorában, de ismét a regényeiben jelentős szerepe van ezeknek az emlékeknek, akárcsak Proust esetében.

Úgy tűnik, ez fontos minta: sok francia író született vidéken, majd Párizsba ment, és ott élt. De a vidéki emlékek fontosak. Volt a falban állítólag egy karcolás, amit maga Rabelais írt, az utolsó napon, mielőtt elment.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

A ház alatt olyan pincerendszer volt, hogy csak néztem. Mint a budai várbarlang, csak sokkal világosabb, tisztább. Érthető, hogy itt sok bor, és étel elfért, volt miből lakomázni. Érthető Rabelais életkedve.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

A kertben sok növény volt, amelyet igyekeztek Rabelais orvosi gyakorlatához, írásaihoz igazítani. Láttam igazi articsókát is. Nagyon meghitt kis hely volt az egész, az ember ott maradna irogatni egy pár remekművet. Vettem két helyben készült bort, dugóhúzó és egy bögrét, amely eltört a kocsiban. Nem baj, megragasztom, ha tudok venni pillanatragasztót. Eddig nem sikerült. Úgyis túl új volt. Inni nem fogok belőle.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

Az úton kikerültem egy biciklis csapatot. Nagyon sok biciklizőt láttam, akik láthatóan versenyszerűen edzettek.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

Végül Seuilly kastélya is csak egy elég rossz távlati fotót kapott, mert Descartes messze volt, hát még a csata emlékműve. Nem is nagyon álltam már meg. Utólag tudtam meg, kihagytam egy Balzac házat Sache-ban, de ez nem baj, Balzac van Párizsban is. Igazság szerint azt olvastam, hogy az egyetlen Balzac ház itt van, ezért nem is kerestem.

Descartes múzeuma annyira nem volt jó. Azért nem baj, hogy ott jártam, de sajnos róla nem tudtak olyat kiállítani, ami valami helyi, hiteles, személyes lett volna. Azelőtt Le Haye-nak hívták a helységet, de átnevezték Descartes-re. Láttuk, ezt más írónál is elkövették. Egyébként mindenhol kötőjelesen. Le Haye-Descartes, Illiers-Combray, Ferney-Voltaire. Csak Descartes esetében a régi név lemaradt.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

A kiállítás inkább a filozófiájáról és a történelmi helyzetről szólt, inkább hangulatkeltő, alap műveltségi elemeket felvillantó volt. Maga a ház eredeti volt, és itt élt Descartes fiatal korában nagymamájánál. Azt megtudtam, hogy járt Budán.

És látható Descartes koponyája. Ez egy érdekes történet laikusoknak is. Descartes Stockholmban halt meg Krisztina királynő udvarában. Ott temették el, majd 16 év után hozták haza a testét. Csaképpen pár alkatrésze eltűnt, köztük a legjelentősebb, a koponyája. Hosszas utazás után a teste a Saint Germain des Pres templomban landolt, és ma is ott van,míg a koponyája a Musee de l'Homme-ben, és ma is ott található. Descartesben ez utóbbi egy másolata található. A koponyán található véset, amely verses formában értékeli filozófiáját, és tulajdonosok névsora. Valamint egy felirat, hogy bizony ez Descartes koponyája.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

Egy kulcstartót vettem, semmi más érdekes nem volt. Igazából semelyik múzeumban nem volt hűtőmágnes, ez csak a kastélyokról van, és a chartres-i labirintusról.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

Még simán belefért az emlékműhöz a kitérő, így elindultam Vouneuil-sur-Vienne-be, mert azt olvastam, ott van. Én úgy értettem, hogy Montgame felé egy út mellett. Hát autókáztam, láttam egy bácsikát, megkérdeztem. Neki is mutattam a GPS-t, hogy mit keresek, és ő elmondogatta nekem. Örült, hogy látott valakit, aki messziről jött. Szóval az emlékhely Montgame-tól van északnyugatra, nem pedig V-s-V-től.  A helyzet, hogy ott ki is volt táblázva, szóval ha rendesen adják meg, akkor  simán megtaláltam volna. A táblák Franciaországban megbízhatónak bizonyultak.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

A Poitiers-i Csata, vagy ahogy az angolok mondják, Tours-i Csata Martel Károly és a mór Abdul Rahman Al Ghafiqi között zajlott, és ez állította meg az arab terjeszkedést a gyenge, megosztott Európában. A csata jelentősége vitatott, mert a terjeszkedés talán e nélkül is megakadt volna, illetve így is voltak még nagy csaták. Az biztos, hogy Martel Károly és a frank birodalom érdekében kulcsfontosságú volt.

Nos kérem, ahogy ott álltam, arra gondoltam, hogy itt a csata bizony jóval több, mint ezer évvel ezelőtt történt.  Ez azért nem semmi. Az emlékhely kisebb, mint a mohácsi csata múzeuma, de többet mond, még angolul is, mint ami Mohácson van. Anno nagyon bosszantott, hogy Mohácsnál alig van magyarázat.

Itt nagyon szépen fel volt vázolva a csata, mi hol lehetett, mi volt a történelmi környezet, és mi volt a csata következménye. A sakktábla pedig érdekes volt. Utána még elmentem Moussais la Bataille-be, ahol öreg házak voltak, romok, de jóval a csata utánról.

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

Származási hely: 2009.05.09_Tours_Chinon_Seully_Descartes_Montgame

Mivel semmi több dolgom nem volt, irány haza. Kilenckor értem meg Toursba, ám most kimentem a városba, hiszen vasárnap később is indulhattam.  A sötétben videózni,fényképezni nem igazán lehetett. Rábukkantam a város új központjára a polgármesteri hivatallal, és a régire.

Itt két nagy torony áll, ahol régen egy nagy székesegyház állt. Ez leégett,és csak az óratorony, és a Charlemagne torony maradt meg. A tornyok között egy út, több ház volt, és egy újabb bazilika volt a közelben, ahol a Szent Martin sírja van. Bementem, de mise volt, annyira nem rajongok a halott szentekért, hogy még a misén is átgázoljak. Bár egy kisgyerek nem zavartatta magát, ő hevesen sírt.

Utána még ettem egy crepes-t, tenger gyümölcseivel a fő piactéren, ami ma persze drága bárok, éttermek helye. Nagyon hangulatos, tele van azokkal a madáretető alakú, fa házakkal.