Île-de-France

De 2010.11.23.Paris.Protest

A hétvégéken mostanában nem volt túl jó idő. Nem csináltam semmi különöset. Viszont régóta terveztem, hogy azért egy párizsi tüntetést megnézek. A probléma az, hogy ehhez előre kell tudni a tüntetésről, és azért ez elég nehéz. Még Magyarországon a magyar tüntetésekről is nehéz tudni, pláne, ha külföldön van az ember, és annyira nem is beszél franciául, avagy legalábbis nem néz folyton francia tévét, nem olvas újságokat.

Van egyetlen dolog, ami előny az információszerzés szempontjából, és ez az, hogy ha sztrájk van, akkor a menzán erről előre tájékoztatnak. Valójában a menzák környéke itt a baloldali politika központja, folyton osztogatnak mindenféle szórólapokat. Igazából elmulasztottam már olyan nagyobb tüntetést, amire még buszok is vittek.

A sztrájk és tüntetés a nyugdíjkorhatár megemelése ellen folyt már hónapok óta, de most már elfogadták a törvényt. Az igazán nagy sztrájk korábban volt. Ugyanakkor az igazán nagy sztrájk idején nem lehet bejutni Párizsba RER-rel. Az volt a tervem, hogy bemegyek kocsival az első metrómegállóik, de nem kellett, mert járt az RER.

De 2010.11.23.Paris.Protest

Így hamar bejutottam, és a Tuileries mellett, könyvesboltokban töltöttem az időt. Valójában ez is tervezett volt. Akartam már venni egy francia életrajzot Voltaire-ról. A Tuileries mellett egyébként angol könyvesboltok vannak, ha akartam volna, bevásárolhattam volna egy mázsa könyvet angolul. Megálltam. Ez fontos, mert otthon már van egy tonna könyv, amit nem olvastam el.

Más a francia könyv, mert az tanulást szolgál. Sikerült még kétnyelvű könyveket is vennem, szépirodalom. Az a jó benne, hogy nem csak angolul és franciául van a szöveg benne, tehát nem kell szótározni, hanem még ki is emelnek, el is magyaráznak kifejezéseket, illetve megadnak más, rokon értelmű szavakat. Ezen a szinten, ahol most már tartok, ez is fontos.

De 2010.11.23.Paris.Protest

Jól jött ki az idő, az Operához kettő körül értem. Nem tűnt nagy tüntetésnek, első ránézésre. Gondoltam, elmegyek közben ebédelni. Ezek a franciák, mire elhatározzák magukat, az még úgyis egy fél óra.

De 2010.11.23.Paris.Protest

De 2010.11.23.Paris.Protest

Találtam egy libanoni gyorséttermet, ami nem volt nagyon drága, nem volt nagyon elegáns, de nem is volt olcsó és lepusztult. Az olajbogyót szeretem ilyen helyeken, mert más, mint a bolti. Töpörödött, ízesebb, furább. A kaja kb. a szokásos volt: friss zöldség, savanyúságok, marhahús, kenyér. Csak kicsit autentikusabb, mint ami bárhol kapható. Volt libanoni "kannás bor" is. Tényleg, meleg is volt, meg édes is. Kicsit pezsgett is. Azért ennyi pénzért elmegy. A tüntetéshez meg egyébként is illik.

De 2010.11.23.Paris.Protest

Amint kiléptem az étteremből, láttam, hogy oldalt, láttam, hogy a rue 4. Septembre-n már elindultak a tömegelők. Mostanra kiderült, hogy bizony elég sokan vannak, mert sem az elejét, sem a végét nem lehetett látni.

De 2010.11.23.Paris.Protest

Érdemes összehasonlítani egy magyar tüntetéssel. Pontosabban, másik végletként egy Dél-Amerikai tüntetést tudok hozni. Buenos Airesben botlottam egy ilyenbe bele, és ott az embereket olyan hangszórós autó kísérte, amelyből szólt a zene, de nem csak az, hanem élőben egy "tüntetés-vezér" énekelt, illetve skandálta a jelszavakat.

De 2010.11.23.Paris.Protest

A francia tüntetés ehhez képest kicsit volt európaibb, de elég latinos. Ugyanúgy ment a kocsi, skandáltak, éneklésből volt kevesebb. Kicsit kevésbé volt karnevál-hangulata. Ugyanakkor nagyon profi volt. Különösen az, ahogy két ilyen tüntetés-vezér felváltva skandált, egymásnak válaszolgatva. Ez nagyon jó ritmust ad a dolgoknak, és nagyon élővé teszi. Nem volt szónoklat, mint egy magyar tüntetésen, de volt menetelés, és az nagyon meg volt szervezve.

De 2010.11.23.Paris.Protest

Ezeken a lelkes embereken, hétköznapi hősökön is sok minden múlik. Azokon, akik végigkiabálnak egy menetet, akik mikrofonba skandálják a jelszavakat, a ritmust. Azokon, akik transzparenseket készítenek és visznek. Azokon, akik rajzokat, karikatúrákat készítenek. Azon a nőn, aki kitalálta, hogy szalagokat köt a szellőzőaknákra, hogy a huzat lobogtassa őket.

De 2010.11.23.Paris.Protest

De 2010.11.23.Paris.Protest

De 2010.11.23.Paris.Protest

Szónoklat azért sem volt, mert itt a szakszervezetek vonultak fel. Sok szakszervezet, igazán színes forgataga. Azt gondolom, ez is nagyon jó. Az is, hogy sok szakszervezet van, van verseny. Illetve egy ilyen tüntetésnél lehet látni, hogy mennyire széles az összefogás. A szakszervezetek láthatóan szinte versengtek, hogy ki tudja jobban csinálni, kinek van feltűnőbb látványossága.

De 2010.11.23.Paris.Protest

Volt egy másik, még látványosabb technika, ezt egy "agresszívabb" szakszervezet játszotta. Miközben a vezérszónok és az autó előre ment vagy ötven métert, addig a tüntetők megálltak a plakát-szalag-transzparens (hogy hívják az ilyet?) mögött. Majd, amikor a vezér beintett, akkor rohantak egyet. Ennek teljesen forradalmi hangulata volt. Sajnos erről videóilag lemaradtam.

De 2010.11.23.Paris.Protest

A tüntetés terve szerint a menet a Bourse (börze) felé haladt, majd azt körbevette. Ott egyébként egy vásár volt, szóval a kiskereskedelmi vásárosok tulajdonképpen véletlenül megvédték a nagybani piacot, a börzét. Érdekes volt, ahogy a parkoló kijáratát is eltorlaszolta a tüntetés, és így a feltehetően a börzén dolgozó brókerek, és gallérosok beragadtak a kocsijukkal. Ez végül is elég szimbolikus, és konkrétan is sztrájk.

De 2010.11.23.Paris.Protest

De 2010.11.23.Paris.Protest

Végül körbevették a nagy épületet, és azért odabent érezhették úgy, hogy egyfajta ostrom alatt vannak.

De 2010.11.23.Paris.Protest

Ha Rákai Philip lennék, azt mondanám, kétmillióan voltak kint, de a tévé szerint harmincezren. Ez minden 2006-os magyar tüntetésnél nagyobb volt. Amivel azt akarom mondani, hogy lám, az, hogy tízezer ember kimegy az utcára, nem jelent semmit. Párizsban a dolgok normális menetének része. Másrészt a parlament már elfogadta a törvényt, ez már a tüntetési szezon vége volt. Relatíve kis tüntetés. Tehát a helyzet az, hogy százezer ember az utcán sem jelent semmit.

De 2010.11.23.Paris.Protest

A helyzet az, hogy - akárcsak Budapesten vagy Berlinben - a főváros itt is baloldali. Sarkozy-nak nem itt van többsége, hanem vidéken. Párizs olyannyira baloldali, mint Berlin. Mint minden normális, európai nagyváros természeténél fogva baloldalibb és liberálisabb, de Párizs még ezen túl is az, hiszen itt nyerni szoktak akár kommunista polgármesterek is. Főleg a periférián. És hát nem véletlenül, itt volt a Nagy Francia Forradalom, a 19. századi forradalmak sorozata, a kommün, 1968.

Óvatos kell, hogy legyek a véleményem megfogalmazásával. Egyrészt nem ismerem a francia gazdasági helyzetet, költségvetés állapotát, és a nyugdíjreform részleteit sem. Véleményem tehát felszínes, és nem határozott. Az általános európai helyzet, demográfiai trendek szerint a nyugdíjkorhatár emelése általánosan elkerülhetetlennek tűnik. Az, hogy pont itt, pont most, pont ennyivel kellett-e emelni, azt nem tudom. Mindenesetre a tüntetésben nem tekinthettem sem résztvevőnek, sem szimpatizánsnak magam. Egy kívülálló szimpatizáns voltam.

Nem vagyok viszont semleges a magyar politikában, és ha ehhez hasonlítom a tüntetést, akkor van pár igen vaskos tanulság. Mint mondtam, ez egy tüntetés-sorozat lecsengése volt. Egy olyan sorozaté, amelynek kemény kihatásai voltak. Benzinhiány, egyszer majdnem Reimsben ragadtam emiatt, és akkor ez a legkisebb dolog.

Franciaországban ilyen kemény ellenállásba ütközik a nyugdíjkorhatár kitolása. Magyarországon ilyet egy kormány szinte gond nélkül megtehet. Emiatt nem mennek ki az utcára az emberek. Magyarországon még az is megtörténhet, hogy a kormány elveszi a magán-nyugdíjakat, és még mindig csak pár száz, pár ezer ember megy ki az utcára. Még az MSZP tüntetése nem volt, de az, hogy a BS-ben tartják, azt jelzi, hogy limitált résztvevőre számítanak. Igazából nem mennek ki az utcára. Borítékolhatom, hogy a legnagyobb magyar tüntetés akkora lesz, mint itt ez a viszonylag kicsi. Pedig Magyarországon elveszik a nyugdíjat, nem csak holmi korhatárt tologatnak. Próbálná Sarkozy itt megtenni azt, amit Orbán otthon! Lenne itt fogaknak csikorgatása, utcaköveknek felszedése, gyújtogatás, kocsiknak felforgatása, tűz. Pillanatok alatt barikádokat emelnének, és lenne forradalom.

De 2010.11.23.Paris.Protest

Megint nagyon pontosan kell fogalmaznom. Mint mondtam, miközben nagyon egyetértek az otthoni tüntetésekkel, nem értek egyet az itteni tüntetéssel.De itt is fontosnak tartom, hogy minden nagyobb társadalmi reformot igazán teszteljenek. A nyugdíjkorhatár kitolása olyan kérdés, hogy persze, hogy sokan ellenzik. És a kormánynak mégis nyomnia kell. A kérdésnek pedig egy olyan igazi, éles teszten kell eldőlnie, ahol mindkét fél elmegy a határig, és ez kiadja az eredményt. Ha Sarkozy életben tud maradni, fent tudja tartani a rendet, normalitást, ha a tüntetők megtörnek, akkor ez az, ami leméri, és igazolja Sarkozy igazát. Ha nincs tüntetés, akkor Sarkozy nem mérettetik meg.

Azt kell, hogy mondjam, Orbán Viktor nem mérettetik meg otthon, mert tudom, hogy jóval több az ellenzők száma, mint a tüntetések létszáma. Magyarországon nincs megmérettetés, a magyar emberekkel sokkal több mindent meg lehet csinálni. Csak akkor lázadnak, amikor már nagyon betelt a pohár. Akkor lehet akár 56 is, de ahhoz már nagyon rossznak kell lennie.

De 2010.11.23.Paris.Protest

A franciákkal nem. Ezeken a tüntetéseken lehetett érezni, hogy a francia elnök egy olyan fővároson ül, amelynek ereje van. Itt nem lehet akármit csinálni, Párizsban bármikor bent van egy forradalom. Itt mérlegelni kell, patikamérlegen kell kimérni, mit engedhet meg az elnök. Met a vidéki, konzervatívabb támogatással megtehet bizonyos dolgokat. De csak addig, amíg el nem szabadulnak a dolgok. Mert ha elszabadulnak, akkor Párizs a főváros. Az a Párizs, amely már a középkorban is kiüldözte a királyait, lefejezte őket, az a Párizs, ahol elsőnek volt kommunizmus.

Azt meg valahogy pláne nem lehet elképzelni, hogy egy Le Pen üljön be az elnöki székbe. Őt tutira elzavarná a párizsi nép. Ő legfeljebb vidékről, katonai elnyomással kormányozhatna. Az meg már milyen lenne a 21. században.

De 2010.11.23.Paris.Protest

 A tüntetés végén már komolyabb hangulat is volt. Arra lettem figyelmes, hogy valahol tűz van. Méghozzá a menet közepén. Kiderült, hogy egy fáklyát gyújtottak meg, egy görögtüzet, amilyet meccseken használnak. Később még több ilyet használtak, és az egész utca fuldoklásig megtelt füsttel. Ennek önmagában is volt egy forradalmi hangulata. Aztán meg egyszer csak meggyújtottak egy koporsót. Ez volt a leglátványosabb része a tüntetésnek, és egy kicsit fenyegető is. Nem annyira szó szerint veszélyes, mint inkább afrikaiasan fenyegető. Az a szakszervezet maszkokat is használt, emberek arca le volt "meszelve", mintha zombik, halál-légiók lennének. Érezhetően az a koporsó is Sarkozy koporsója akart lenni.

De 2010.11.23.Paris.Protest

Mégis. Hangsúlyoznom kell, hogy nem volt veszélyes hangulata a tüntetésnek. Ezek a baloldali tüntetők nem rohamozták meg a tőzsdét, nem gyújtották fel, és nem borogattak autókat. Ezek nem jobboldali, magyar csőcselék voltak. Valójában az az érdekes, hogy azt a harmincezer embert alig pár ember kísérte. A börzénél volt vagy egy tucat. Különféle útlezárásoknál egy-egy, de a tüntetésen magán egy rendőr sem volt az út szélén. Ez egy békés, baloldali tüntetés volt.

De 2010.11.23.Paris.Protest

A pontosság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy igen, Párizs arról is híres, hogy autókat gyújtogatnak, és említettem, hogy vannak itt barikádos, utcaköves forradalmaknak is hagyományai. De van valahol egy fontos határ. És ezt úgy látszik, a rendőrség nagyon jól tudja, mert itt helyesen, nem érzékeltek veszélyt.

De 2010.11.23.Paris.Protest

Nem tudom pontosan, mi ez a különbség, de talán az lehet, hogy a romboló zavargások azok inkább a külvárosban történnek. Igazából nem tudom pontosan, miért, mert lehet, hogy műveletlen csőcseléknek van benne szerepe, de mintha legutóbb iskolások lettek volna. Az is lehet, hogy az utcakövek felszedéséhez nagy felháborodás kell. Lehet, hogy a reform bejelentése, a sztrájk tetőpontja elég volt erre, de aztán hamarosan bebizonyosodott, hogy csak egyedi esemény, és hogy a nép annyira még sem háborodott fel országosan. Ahogy mondtam, az intézkedés megmérettetett.

De 2010.11.23.Paris.Protest

Fontos, hogy ezek az intézkedések megmérettetnek, fontos, hogy alapjában békés módon történjék, hogy senki ne fenyegessen senkit. Hajlok arra, hogy ezt a békét soha nem szabad megszegni, legfeljebb nyílt diktatúra esetében. Akkor, amikor a tüntetéseket sorban tiltják be, verik szét. Akkor talán eljön az ideje az utcakövek felszedésének, de csak akkor.

De 2010.11.23.Paris.Protest

Magyarországon, 2006-ban úgy gondolom, hogy szégyen történt. Mert az őszödi beszéd következményei közel sem mondhatóak olyan jelentősségűnek, mint egy nyugdíjkorhatár-emelés. Emiatt megostromolni egy tévét, törni-zúzni az utcákon, barikádokat emelni, egy tankot szabadjára ereszteni túlzás volt. Szégyen az is, hogy ma, amikor sokkal durvább intézkedések történnek, amikor elveszik a nyugdíjat, akkor alig mennek ki emberek.

De 2010.11.23.Paris.Protest

Magyarországon az a szégyen, hogy a demokratikus, normális tüntetésnek sokkal kisebb az ereje, mint például itt Párizsban. Ugyanakkor az értelmetlen rombolás az ugyanúgy ki bír törni, sőt, egy lényegtelen okból tört ki. Mert az őszödi beszéd után nem vettek el annyi pénzt az emberektől, mint most, amikor ellopják a magán-nyugdíjat.