Île-de-France

Párizs mellett, Île-de-France-ban, Párizstól kicsit délre élek. A blog itteni életemről, utazásaimról, Franciaországról, de leginkább annak közepéről fog szólni.

Erre jártam

<

Hozzászólások

Címkék

19. század (1) afgán (1) aix en provence (1) albérlet (4) albert (1) albert kahn (1) aldebaran (1) alexandre (1) algírok (1) állatkert (1) amboise (3) ambopise (1) amiens (2) ampere (1) andernech (1) angers (1) anglia (13) antik (1) antikvitás (1) antoinette (1) antony (1) apátság (2) apokalipszis (1) apolló (1) aquitania (4) arch (1) archeológia (1) arc de triomphe (1) aréna (1) arena (1) arles (2) armstrong (1) arromanches (1) asterix (1) atomium (1) augsburg (1) august (1) augustus (1) ausztria (4) autó (1) autóbaleset (2) autópálya (1) auvers (2) avantgarde (1) avebury (1) avignon (1) azay le rideau (1) azincourt (1) ázsia (1) babaház (1) baden (1) balaton (1) baleset (1) balogh (1) baloldal (1) balzac (4) barbecue (1) barbizon (2) barcelona (2) barlang (3) barnaby (1) basel (1) bastille (3) baszkföld (1) bataille (1) bath (1) bayeaux tapestry (1) bayeux (2) bazoches (1) beauregard (1) beauvais (1) beethoven (1) béke (1) belgium (2) benjamin (1) bercy (1) bern (1) beynac (1) biarritz (1) bicikli (4) bigalle (1) big ben (1) bikaviadal (1) biron (1) blackwell (1) blois (2) bodeni tó (1) body (1) bois de boulogne (1) bonn (1) bor (1) bordeaux (2) bougival (1) bougon (1) boulder (1) boule (1) boulogne (1) bourget (1) bozen (1) break (1) breteuil (2) bridge (1) brie (1) brieve (1) brissac (1) brüsszel (1) buckingham (1) buddhizmus (1) bunker (1) bures (1) bures sur yvette (2) burgundia (1) buridan (1) bürokrácia (1) bűvészet (1) caen (1) cafe (1) cahmps du march (1) calais (3) calvados (1) cambridge (1) cannes (2) canterbury (2) cap (1) carnac (1) carnap (1) cavendish (1) cawl (1) cernuschi (1) cesane (1) chaalis (1) chambord (2) champagne (1) champs (2) champs elysees (1) chanteloup (1) chantilly (2) charleville (1) chartres (1) chateau (6) chateaubriand (1) chateau thierry (1) chatelette (1) chatenay malabry (1) chaumont (1) chenonceau (2) chenonceaux (1) cheverny (1) chevreuse (2) chinon (1) chopin (1) circus (1) citadella (1) citroen (1) clermont ferrand (1) clos (1) cnrs (1) college (1) colmar (1) combray (1) compiegne (1) comte (2) conciergerie (2) concorde (3) condé (1) contador (1) cordeliers (1) cork (1) cornwall (1) cotterets (1) coubertin (1) countryside (1) courances (1) courson (1) couvertoriade (1) crecy (1) csaba (1) csata (2) csoki (1) cukkini (1) cyclop (2) cyrano (4) dachau (1) dali (1) dampierre (2) danton (1) dartmoor (1) dartmorr (1) darwin (1) debussy (1) deep purple (1) defense (2) delacroix (1) descartes (2) detektálása (1) deux (1) de sade (1) diadalív (3) diderot (2) dijon (1) dolmen (2) dordogne (2) dorsay (1) doue la fontaine (1) dourdan (1) dover (2) down (1) downing (1) drago (1) drake (1) dublin (1) dumas (3) duna forrás (1) dunkerque (1) dupin (1) ecouen (1) éden (1) édeskömény (2) eglise (1) egyetem (1) eiffel (2) eiffel torony (1) elseje (1) első világháború (1) elysees (3) ep (1) erdő (2) eresis (1) ermenonville (1) érzések (1) essone (1) étel (2) etióp (1) etoile (2) etretat (2) étterem (2) etudiante (1) eu (2) európa (1) fallenfest (1) falu (1) falzett (1) fanfan (1) fecamp (1) feiburg (1) fekete erdő (2) felvonulás (1) ferenc (2) ferte milon (1) festészet (1) festmények (1) fésüskagyló (1) fesztivál (1) fleur (1) fleville (1) foch (1) fontainebleau (4) fontevraud (1) ford (1) forddal nyaralok (11) forradalom (1) fort (2) fort boyard (1) fouauet (1) frabciaország (1) francia (5) franciaország (130) franciszág (1) francois (1) franiaország (1) frankfurt (1) franklin (1) frehel (1) freiburg (1) fürdő (1) gaillard (1) galéria (2) galériák (1) galway (1) gambetta (1) gare de lest (1) gaudi (1) gejzír (1) genf (1) geocaching (6) gépi tanulás (1) gherkin (2) gien (2) gif (2) giverny (2) globe (1) go (3) goethe (1) gombászás (1) gördeszka (1) görkorcsolya (1) görkori (1) grande (1) grimbergen (1) guarande (1) guimet (1) györgy (1) hadtörténeti (1) hall (1) hamurappi (1) handel (1) hang (1) harcsa (1) hastings (1) házibuli (1) heidelberg (1) héja (1) hendrix (1) henner (1) henrik (1) hermann hesse (1) heurt (1) híd (1) hindu (1) (3) holbach (1) homok (1) homoszexuális (1) hugo (2) humanite (1) hyde (2) if (1) illiers (1) impresszionizmus (3) innsbruck (1) intersí (1) invalidusok (1) írország (2) jackson (1) jakobinus (1) janzenizmus (1) japán (2) jaques (1) jardin du luxembourg (1) játék (1) javítás (1) josephine (1) jules (1) július 14 (1) kagyló (1) kampány (1) kápolna (1) karnevál (1) kastély (13) katakombák (1) katedrális (1) kazamata (1) kelták (2) kensington (1) kert (3) kiállítás (1) kínai (1) király (1) királysírok (1) klub (3) koblenz (1) komp (1) könyv (1) korona (1) középkor (1) krémleves (1) krumpli (1) kumato (1) kutatás (1) lac du barrage grandval (1) lafayette (1) lajos (5) lance (1) lands end (1) langeais (1) latte (1) lausanne (1) la fontaine (1) la manche (2) la rochelle (1) la turbie (1) leonardo da vinci (2) le bourget (1) le braun (1) le mans (1) le marais (1) le notre (1) le riveau (1) lichtenstein (1) limerick (1) limsi (3) lin (1) linz (2) locke (1) loire (3) london (3) louvre (2) lovak (1) lri (2) luce (1) lucerne (1) luneville (1) lutece (2) luxemburg (1) luynes (1) luzern (1) madeleine (2) magots (1) magyarország (3) mainz (1) maisons laffitte (1) május (1) mandir (1) mandulakagyló (1) marais (2) maraton (1) marcel (1) marie (1) márki (1) marly (2) marmolada (1) marriott (1) mars (1) marseille (1) masions laffitte (1) massy (2) mecset (2) meleg (1) melegfelvonulás (1) menhir (1) meran (1) merano (1) meridián (1) mérő (1) metallica (1) metronóm (1) metz (1) meudon (1) millau (2) milly (1) milly-la-foret (1) mily-la-foret (1) minack (1) mini európa (1) mogo (2) molay (1) monaco (1) mondsee (1) monet (2) monmartre (1) monnet (1) montargis (1) montelimar (1) montesquieu (1) monte carlo (1) montgolfier (1) montmartre (2) montparnasse (1) montreaux (1) montsoreau (1) mont saint michel (1) monument (1) moreau (1) morvan (1) moussais (1) műhold (1) münchen (1) musee (2) musee moyen age (1) mutatványosok (1) múzeum (7) nancy (2) nantes (2) napoleon (5) napóleon (1) navacelles (2) negyed (1) németország (9) neptun (1) neuchatel (1) neuschwanstein (1) nevers (1) nimes (1) noire (1) normandia (2) normann (1) notre dame (3) nürnberg (2) nyelvlecke (1) nyelvtanulás (1) olaszország (3) omaha beach (1) opera (1) orange (1) orangerie (1) óriás (1) óriásharcsa (1) orleans (2) orsay (3) ötzi (1) oxford (2) paela (1) pál (1) palais royal (1) palaseau (1) pálma (1) pantomim (1) paprika (1) parade (1) paradicsom (1) parc (1) parc citroen (1) paris (1) párizs (53) park (4) parlament (1) partraszállás (2) pascal (2) passau (2) passy (1) pasta (1) pegasus (1) pellegrino (1) percebe (1) pere lachaise (1) pernod (1) petanue (1) petit palais (1) picasso (1) piccadilly (1) pierrefonds (2) plage (1) plaza (1) plázs (1) plymouth (1) poitiersi (1) pokolgép (1) polip (1) pompadour (2) pompidou (3) póni (1) pont du gard (1) porthcurno (1) port royal des champs (1) pride (1) procope (1) project (1) proust (1) provins (1) puy saint vincent (1) quai de branly (1) quartier latin (1) rabelais (1) racin (2) racine (2) rajna (1) reading (1) recept (2) regensburg (2) reims (1) remy (1) renault (1) rendőrség (1) reneszánsz (1) rennes (1) repülőgép (1) rimbaud (1) robespiere (1) robot (1) robotics (1) rochester (1) rodin (2) roland garros (1) rómaiak (1) romantika (1) roquefort (1) rostand (1) rouen (2) rousseau (2) royal (1) rózsa vonal (1) rueil malmaison (1) sache (1) saclay (1) sagrada familia (1) saint chapelle (1) saint cloud (1) saint denis (1) saint germain en laye (2) saint hyppolite du fort (1) saint jean beauregard (1) saint laurent le minier (1) saint malo (1) saint michael (1) saint nazaire (1) saint tropez (1) salem (1) sarkozy (1) saumur (1) sceaux (2) schaffhausen (1) schloss ambras (1) selyem (1) seully (1) sevres (1) shakespeare (1) shakespeare and company (2) shogi (1) sívakáció (1) snowboard (2) soleil (1) sólepárlás (1) sophie marceau (3) sorbone (1) sorbonne (1) southwark (1) spanyolország (3) stonehenge (2) strasbourg (2) strassburg (1) street (1) sully (1) svájc (3) svm (1) swaminarayan (1) szabadság (1) szafari (1) szent johanna (1) szerelem (1) sziget (1) szilveszter (1) színház (1) szinkrotron (1) szobor (1) szökőkűt (1) szökőkutak (1) szónok (1) sztrájk (1) tangó (1) társasozás (1) tavistock (1) tél (1) templom (1) tenger (1) tengeri sün (1) tengerpart (1) terror (1) tészta (1) thiepval (1) thoiry (1) todt (1) tolvaj (1) tor (2) torony (1) torreádor (1) total (1) toulon (1) touluse lautrec (1) tour (1) tourelles (1) tours (5) tour de france (2) tower (2) trianon (2) trier (1) trinity (2) trockista (1) tübingen (1) tudomány (1) tuileriák (3) tumulus (1) tüntetés (1) turgenyev (1) tűzijátek (1) újév (1) ulis (1) ulm (1) űrhajó (1) ussis (1) utcai (1) üvegtigris (1) vadászrepülő (1) vaduz (1) választások (2) valencay (1) valencia (1) van gogh (3) vár (1) varennes (1) vaux le vicomte (1) velib (1) vendome (2) verdun (1) verlaine (1) verne (1) vernon (1) vernonnet (1) versailles (5) verseny (2) vichy (1) victor (2) viktor (1) világháború (1) villandry (1) villers (1) vincennes (3) vincent van gogh (1) virty (1) vitre (1) vízesés (1) voltaire (2) vosges (2) waterloo (1) wellington (1) westmister (1) windsor (2) wittgenstein (1) woodhenge (1) woody allen (1) zene (1) zenészek (1) zsidó (1) Címkefelhő

Linkblog

2010.07.23. 11:09 Brendel Mátyás

Forddal nyaralok: La Rochelle-ből haza

De 2010.05.25.larochelle-bures

Reggel azon vacilláltam, hogy elmenjek-e a Fort Boyard erődhöz. Fort Boyardot először akkor láttam, amikor - szerintem egy német - tévében volt egyfajta versenyre épülő valóságshow, amely itt játszódott. Magyarországon ez soha nem lett népszerű, gondolom azért, mert az eredeti valóságshow-kat nem vettük át, honosítani pedig valahogy nem honosították. Talán, mert a Fort Boyard nincs Magyarországon. Persze lehetett volna valamilyen más vár a címében. És persze el is lehetett volna vinni az embereket Franciaországba.

Nos, Fort Boyard az óceánban van, tehát nem lehet oda csak úgy elmenni. Vannak hajós kirándulások, de azok sem kötnek ki sajnos. Emiatt arra gondoltam, hogy inkább elmegyek kocsival arra a partszakaszra, amely közel van. A google maps-en találtam fotókat, amiből biztosra tudtam, hogy az erőd látható a partról, és hogy gyönyörű.

De 2010.05.25.larochelle-bures

Hát a sok vacillálás vége az lett, hogy "egyszer élünk", többet erre nem lesz alkalom, elmegyek. Egy órás oda és visszaútról volt szó, de nem tudtam, még mi jöhet közbe. Nagyjából jól sikerült a kitérő, mert az utak jók voltak, csak a végén kellett kis utakra mennem. Forgalom nem nagyon volt odamenet. Visszafele pedig csak a szembe-forgalom indult még be.

De 2010.05.25.larochelle-bures

A partszakasz és Boyardville gyönyörű volt. Beömlő folyó, híd, tetemes apály, hajók, csónakok oldalukra borulva. Később homokos part, lézengő emberek, akik kagylót szedegettek. Korán volt még. Az erőd tényleg ott volt az erőd, és egy csomó jacht is.

De 2010.05.25.larochelle-bures

Az apály itt is elég tetemes, így be kellett gyalogolnom, hogy a vízhez érjek. Leraktam a ruhám, bementem a vízbe, fényképeztem, és... ... és hát nem azonnal ki kellett menekítenem a ruhámat, mert már el is érte a víz?! Fentebb kellett vigyem, és akkor fürödtem igazán, bár ez a fürdés inkább csak szaladgálás és ugrálás volt a sekélyesben. Megkóstoltam némi algát, láttam egy rákot, sok kisodort medúzát (azt nem kóstoltam meg).

De 2010.05.25.larochelle-bures

Aztán a piacra mentem, hogy egyek valamit. Valami frissre, olcsóra, tengerire számítottam. Paela volt. Annyira nem volt friss, meg különleges, de azért mégis tök jó hangulata volt annak, hogy ott ette a piacon. A helyiek mindenfélét bevásároltak. Egy lakókocsi állt még, amely mellett kiraktak egy papagájt kalitkába.

De 2010.05.25.larochelle-bures

Sokáig nem időzhettem, mert még iszonyatosan hosszú út várt rám. Először la Rochelle maga.  De előtte még vissza kellett oda menni. Mivel egy szigeten voltam, itt is érdekes hidakon kellett átmennem, és visszafele tudtam igazán jó helyen leállni, hogy felvegyem. Egy kompkikötő volt, amely nyilván a híd megépítése előtt volt fontos. Egy világítótorony. Kiránduló iskolásosztály. Halálian idilli rész volt. Azt kell, hogy mondjam, az egész pár óra nagyon hangulatos volt, és igazán megérte elmenni, hiszen ez a hangulat, ez a környezet mégiscsak egyedi volt.

De 2010.05.25.larochelle-bures
De 2010.05.25.larochelle-bures

La Rochelle-ben a GPS hamar le akart térni az autópályáról, de a táblák megint mást mutattak. Én mentem a táblák után, mert nem akartam száz körforgalmon végigmenni. Általában ez van, ha túl korán lemegy az ember az autópályáról egy nagyváros közelében. Ott van a bevásárló-központos kereskedelmi terület.

De 2010.05.25.larochelle-bures

Aztán meg azt gondoltam, ha már ilyen jól megkerüli az autópálya a várost, akkor elmegyek a Re hídig. Ez híres, és még arra is gondoltam, átmegyek rajta, de az fizetős lett volna. Szóval lehajtottam a vége előtt, és lekaptam szépen a tengerparton. Jól oldalba lehetett venni, még túl közel is voltam.

De 2010.05.25.larochelle-bures

Utána a külső kikötőbe mentem, ahol tengeralattjáró bázist építettek a németek. Igen, náci bázis van ott, és még mindig látható. Persze nem lehet beautókázni, de meglepetésemre simán be lehetett menni gyalog. Elvégre ez egy ma is működő kikötő. A betonkolosszushoz oda lehetett menni, de bejáratot nem találtam. Végül is, így érthető, úgy se tudok semmi kárt okozni.

De 2010.05.25.larochelle-bures

Érdekes volt ez, hogy a nácik ide építettek egy ekkora kolosszust, és persze még megvan. Bárki megnézheti. Németként büszke is lehetnék, ha nem épp a nácik csinálták volna. Azért furcsa, hogy egy ilyen rossz korszaknak itt van egy emlékműve, ami megnézhető.

De 2010.05.25.larochelle-bures

Utána mentem volna be a városba, de megláttam a "plage" táblát, és jobbra fordultam. Nehezen tudtam leparkolni, de tulajdonképpen nehezebbre számítottam. Olyan óriási tömeg nem volt. A strandon sem, amely nem is volt olyan nagy. Hát nagy szezon még nincs. Pedig dög-meleg volt.

De 2010.05.25.larochelle-bures

Aztán maga a város, amely már közel volt, de autóval mentem egy nagy kerülőt. Végül kiderült, hogy csak száz méterrel mentem arrébb, ott volt parkolás. Gyorsan be a régi kikötőbe, ahol a híres tornyok vannak. No és persze a középkori házak, sikátorok, utcák. Éttermek, vásár, ajándékbolt. Gyorsan körbenéztem. Szép város, hangulatos. Ha az első ilyen lenne, el is ájultam volna. Így ájulás nélkül gyorsan folytattam utamat. Azért frankó volt, nem kell félreérteni.:)

De 2010.05.25.larochelle-bures

Olyat láttam a GPS-ben, hogy van egy Tumulus de Bougon. Nos, én egy napja tudtam, mi a Tumulus, Carnapban. Ez ugyanis tulajdonképpen a dolmen, ami valami nagyobb dombban van. Amin tehát rajta van még a föld.

De 2010.05.25.larochelle-bures

Persze kíváncsi lettem volna, mi ez, de nem tudtam volna. Így sejtettem, de nem volt részletes információm, előtte ezt nem vettem észre. Igen ám, de a tumulusig még volt vagy száz kilométer. Úgy számoltam, hogy éppen hat előtt odaérek, de tudtam, mi jöhet közbe. Végül sikerült tényleg akkor odaérni, mert nem jött közbe semmi. Az út először autópályás volt, elkerülte a városokat, aztán hirtelen olyan néptelen tájon, kis falukon ment át, hogy ott meg ezért nem volt késlekedés.

De 2010.05.25.larochelle-bures

A tumulusnál egy múzeum volt, ami baj, mert be tud zárni. Szerencsém volt, mert még negyvenöt percet nyitva volt. Gyorsan végigszaladtam a dolgokon, és már zártak is. Pontosabban a külső részen, ahol ott volt a tumulus, nem is egy. Több. Sok. És még audioguide is volt. Ás az elején kicsit lézengtem, mert azt gondoltam, csak egy van. A fenét, vagy 5. A,B,C,D,E,F. Sőt. B1 és B2,...

De 2010.05.25.larochelle-bures

Ezek a tumulusok tehát dolmenek, azaz sziklából épített sírkamrák, melyet földdel hánytak be. A tumulus az, ami takart maradt, a dolmen az, ami szabad. A dolmenek látványosak, de nem ez volt az eredeti szándéka az építőknek.

De 2010.05.25.larochelle-bures

Furcsa dolog ez a tumulus, mert egyedül be nem mennék egy középkori kriptába. De ezek a neolitikumbeliek már üresek. Amit találtak, elvitték, de az is inkább csak fogakból áll. Ennyi idő alatt a sima csontok elporhadnak, ha nem speciális körülmények közé kerültek. Szóval egybe bementem. Nagyon gyorsan, csak egy fényképre. Ugyebár tök egyedül voltam már az egész területen.

De 2010.05.25.larochelle-bures

A múzeum előtt volt egy makett a környékről, és itt tudtam meg, hogy van még pár érdekes dolog. Ebből útba esett egy több száz éves vásárcsarnok, és egy római színház. A vásárcsarnok egy falu, Pampoux közepén volt, nem volt nehéz megtalálni.

De 2010.05.25.larochelle-bures

Sanxay-ben a színház kívülre esett. Sajnos egy körbekerített területen volt, múzeummal, és már bezárt. Hát nem volt más választásom, bemásztam. Kárt nem okoztam, és bocsánatos bűn.

De 2010.05.25.larochelle-bures

Innentől már csak a hosszú út volt hátra haza. Már tudtam, hogy éjjel után fogok csak hazaérni. De nem baj. Megtehetem. Egyedül vagyok, és rugalmas a munkaidő. Igazából nem is baj, éjjel hűvösebb van. Érdemes volt napközben nézelődni, és későn utazni, még ha ilyen hosszú is. Egyszer a GPS ezen az úton akart átvezetni, és teljesen feleslegesen. Utána be kellett félig hajtanom egy udvarra, hogy megforduljak. Az illető nézett, hogy egy magyar rendszámos Ford befordul az udvarra Franciaország közepén, az isten háta mögött,

De 2010.05.25.larochelle-bures

A napszúrásról szólva, aznap semmi baj nem volt. Pedig ugyanolyan forróság volt. A különbség, hogy előző nap szinte végig dél fele jöttem egészen déltől fogva. Aznap pedig nagyrészt észak-kelet felé. Óriási különbség.

De 2010.05.25.larochelle-bures

Ezeken a területeken igazából már jártam. Egyszer ugyebár lejöttem a Poitiers-i csatáig, és most itt voltam pár tucat kilométerre. Visszafele át is mentem Richelieu városán, amiből most sokkal többet láttam. Kastélyok már nem fértek bele. Nyitva nem lettek volna. De még ha csak megnézni is állok meg, annyira késő volt, hogy már inkább siettem. Egyébként is, már mennyit láttam. És azért ide még vissza lehet jönni, annyira nincs messze.

De 2010.05.25.larochelle-bures

A nap végén a szokásos szituáció: néptelen francia falvakon vágok át a sötétségben. Érdekes módon világítás sincs bizonyos területeken, ahol nagyon messze van a nagyváros. Ezen sötét szellemfalvak hangulatára sokáig emlékszek később is. Most ehhez hozzájött az, hogy egy csomó szélerőmű villogott körülöttem. Nagyon látványos. Fényképem nincs, csak Auneau polgármesteri hivataláról, ami szintén eléggé szellemesen van kivilágítva.

De 2010.05.25.larochelle-bures

Az egész utazás, akárcsak a többi, sok autózásból állt, sok "ohanásból", a rohanás egy kicsit jobb értelmében. Mert ugyebár ezt magam határozom el, én akarok látni mindent. Ha akarnék, akkor elidőzhetnék egy helyen is, de én inkább sokmindent szeretnék látni. Mindez később rakódik le, és utána napokig bennem kavarog a hangulat. Dolgozom fel, amit a hétvégén még nem tudtam, olyan gyorsan történt minden. A neolitikum emlékei, Bretagne tájai, La Rochelle, Boyradville homokos tengerpartja.

Szólj hozzá!

Címkék: forddal nyaralok


2010.07.23. 11:05 Brendel Mátyás

Forddal nyaralok: Nantes-tól La Rochelle-ig (kis kitérővel a neolitikumba)

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Vasárnap reggel mentem be Nantes-ba először. Ez így szerencsés volt, mert ott még vasárnp is fizetős lett volna a parkolás, de olyan korán mentem be, hogy akkor még nem, illetve nem is volt gond a parkolással. A katedrális terén parkoltam le, de meg kell, hogy mondjam, egész hétvégén nem voltam egyetlen templomban sem.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Az emberek turistaként sokszor mennek templomba, mivel sok helyen nincs más, amit meg lehet nézni, a templom meg annyira kézenfekvő. Hát én inkább csak az érdekesebb templomokba szoktam bemenni, és ha van más is, akkor kihagyom, mint most is.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Természetesen Nantes-nak is van egy vára, amely nyilván a Loire-t ellenőrizte anno, és emiatt lett a városnak jelentősége. Szép, erődszerű várkastély. Mivel korán volt, nem tudtam bemenni sajnos. Utána elmentem a Jules Verne múzeumba, hiszen Verne Nantes-ban született. Eredetileg ez volt a látnivalók között a legelső prioritás, de közben átterveztem a dolgot. Láttam egy Verne múzeumot Amiens-ben, és ez nem ígérkezett jobbnak. Valóban, egy aranyos kis múzeum volt, de Amiens után a külseje volt csak érdekes, nem gondolom, hogy bent lett volna bármi érdekes. Mivel tízkor nyitott, várni óriási késés lett volna, biztosan nem tudtam volna megnézni mindazt, amit terveztem.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Érdekes módon, mind Amiens-ben, mint Nantes-ban van egy nagyobb ház, egy öreg felhőkarcoló, és egyetlen ilyen, a város közepén. Mintha mindkét helynek tényleg a 19. században lett volna a fénykora, és ez meglátszódna a város építészetén is. Nincsenek nagyobb, modernebb felhőkarcolók a központban.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

A Verne múzeum közelében találtam egy kis utcában egy két falfestményt, amely francia menekültektől szólt, akiket Kanadából kitoloncoltak az angolok, majd Luisianába mentek. Még nem néztem utána, de elég csúnya történetnek tűnik, hiszen miért ne fogadhatták volna be őket a franciák? A kép arra emlékezett, hogy közben Nantes-ban telepedtek le, és innen indultak el, azokról a partokról, ahol a múzeum is van. "Acadian" néven nevezik őket.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Az első számú prioritássá a nap folyamán Carnac lépett. Bár ezen is gondolkodtam egy kicsit, hiszen nemsokára megyek Cornwallba barátaimmal, és ott is lesznek kelta kövek, a Stonehenge-t pedig már láttam. Carnac egyébként is több, mint száz kilométer autózás volt észak felé. De azért elindultam.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Szerencsére végig autópálya (national route) megy, így jól haladtam. Egy helyen volt egy olyan híd (Pont Morbihan) , hogy amikor átmentem, leesett az állam. Sajnos ezeken a hidakon nincs megálló, leállósáv sem. Erre nem gondolnak. Nem csak a Kőröshegyi hídon nincs, máshol sincs.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

De szerencsém volt, mert közvetlenül a híd után volt egy pihenő, ahonnan egész jól meg lehetett nézni a hidat. Sőt, fel lehetett menni rá gyalog. A specialitás ugyanis az volt, hogy a híd tartószerkezetébe beleépítettek egy gyaloghidat. Két oldalra két lépcsőt. Sajnos arra megint nem gondoltak, hogy középen át lehessen menni, így kétszer kellett nekifogni.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Azért kellett kétszer, mert egyik oldalon sok jachtot láttam, a másik oldalon meg egy nagyon is impozáns másik híd volt. Utólag kiderült, hogy az alatt még több jacht van, úgyhogy ez volt a jobb oldal. Na mindegy. Aztán még lekaptam pár képet, amikor egy pár hajó éppen át ment a híd alatt. Utána nosza, tovább!

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Bretagne gránitos, szárazabb vidék. Persze sokat esik az eső, csak a növényzet kopár. Megjelennek a fenyők, de még vegyesek az erdők. Carnacban talán azért is maradt meg ennyi kő, mert körbe van véve erdővel. Tisztára olyan, mint Berlin mellett az a vidék, ahova jártunk gyerekkoromban. Roter See.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Carnacba hátulról, erdőn keresztül érkeztem, kempingek, tanyák, lovak között, az első benyomásom az volt, hogy "de arnayos ez a pár kő itt", üdítő színfolt. Az állókövek (menhir) sorokban helyezkednek el, a sorok pedig mezőkön. Ezekből több is van, és "alignment"-nek nevezik őket. Én a Kerlescant láttam meg először. Az alignmentek körbe vannak zárva, de elég jól meg lehet nézni őket. Aki be akar menni, az befizethet túrákra, de nem sok értelmét láttam, inkább mentem a saját fejem után. Úgyis sietek.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Carnacba autó nélül elég nehéz volna eljutni, de a gyors "tárlatvezetésben" is segített. Több helyen megálltam, és közben autókáztam. Nagy forgalom, dugó nem volt, parkolni mindenhol tudtam.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

A Kerlescan végén van a Giant Manio, amihez gyalog el kell menni egy földúton egy darabot. Bepárásodott a kamerám, de a képeken ez nem látszik meg. És elmúlt. Huh. A mezők mellett több helyen jó térkép van, amin kinéztem magamnak, hogy érdemes megnéznem egy dolment.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

A Wikipédia is megnevezi, a Kercado dolmen az, amely különleges. De megtalálni nem olyan könnyű. Az ember egy árkokkal és fasorral övezett, romantikus kis úton érkezik egy helyre, ahol kápolna, étterem és falak vannak. A bejáratot meg lehet találni, és becsületkassza van. Két eurót bedobtam. Van még egy víztorony is ott.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Sokszor hallottam, hogy bezzeg a középkorban, az ókorban milyen fantasztikus dolgokat építettek. Azt gondolom, hogy ma sokkal nagyobb, fantasztikusabb épületeket tudunk emelni. Tudnánk templomokat és dolmeneket is, csak minek. Az embert a régi, eredeti dolmenek érdeklik, és a modern felhőkarcolók, meg más dolgok. A zőjaktól azt várjuk, hogy hatalmasok, érdekesek legyenek. És azok is. A régiek meg kisebbek, de ezek az eredetiek.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

A falak közötti bejárat maga is romantikus, és a dolmen végül az erdőben van. A dolmen egy sírhely, melyet sziklákból emeltek, majd földet hánytak rájuk. Legtöbbször a föld lekopik, mint például a Kermario sarkán lévő dolmenről.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Ilyen formában ismerjük őket, és látványosabbak is. De a Kercado eredeti, földdel fedett állapotban van. A tetején egy menhir, és a keleti irányban is van egy. Bár én ezt inkább délinek tippeltem.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

A Kermario mezőn van egy kilátó torony, ahova fel lehet menni, és lehet látni az egész mezőt. Itt a növények érdekesek, szép "kórószerű" virágok sorakoznak a kövek között. És házak is. Meglepő, ahogy találunk itt házakat. Ezek szerint évezredekig itt éltek emberek a kövek között.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Engem leginkább az érdekelne, hogy ezek az emberek mit gondoltak. Gondolhatták, mik ezek a kövek, de pontosan még sem tudták. Félhettek. Vagy romantikusan tekinthettek vissza. Szentimentálisan. Bizonyára volt ilyen is, olyan is. Az is érdekelne, hogy hány ilyen menhir és dolmen pusztult el, és mi volt a sorsa. Amelyik megmenekült, az pontosan miért, hogyan? Mikor akarták lerombolni őket? Ki mentett meg egyet-egyet, és hogyan? Miért?

De 2010.05.23.nantes-larochelle

A Kermario másik végén van egy jó parkoló, ahol árnyékos helyet találtam. Itt sok család piknikezett a fenyők között. Gyerekek játszottak a sziklán, és én is ott ettem meg az ebédem. Az ember itt elábrándozhat, hogy ezek a kelták itt vadásztak, halásztak, és itt éltek hevenyészett, durva fakunyhóikban. Ahogy Asterix meg Obeliszk. :) Persze, az abszolút nem hiteles, szóval valahogy máshogy, de több ezer éve. Itt rohangásztak emberek, férfiak, nők, a maguk vágyaival, álmaikkal. És most már nincsenek sehol. Csak a táj az, ami most is ugyanolyan szép, és a kövek, amik megmaradtak.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Biztos nem gondolták volna, hogy a köveket "azért" emelik, hogy majdan egy turistabolt gazdagodjon azon, hogy idejön a sok ember, és csak-csak vesz egy-két szuvenyirt.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

A menhirek után jött a tengerpart. A kőmező azért Carnac peremén helyezkedik el, még ha vannak is házak a közelben, és közöttük. A falu másik része viszont teljesen szokásos tengerparti üdülőhely: beach, hotelek, jól kinéző házak. Még pálmák is a kertekben. Annyira ugye nem vagyunk délen, de elég meleg tud lenni. A víz gyönyörű, kék. Kicsit hideg tud lenni, különösen beljebb, de meg lehet szokni. Fürödtem én már durvább helyeken is. Mivel egyedül voltam, a ruhámat úgyis mindig figyeltem, és hát a kamera is ott volt.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Carnac-kal azért sok elment a napból, erőltetett menetben mehettem már csak La Rochelle-be, ami elgé messze volt még onnan. Megálltam Guerande-ban, mert a francia tanárom mesélte, hogy itt só termelnek, és érdekes. Hatra érkeztem, még az ajándékbolt nyitva volt, és visszajött egy turistabusz, de én nem mentem. Erre már nem volt időm. Meg szrintem késő is volt már hozzá. Nem baj, olyan szörnyen sokat em tudnak hozzátenni a látványhoz. Egyébként máshol is láttam ilyen sós medencéket, de itt van a legtöbb.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Saint Nazaire teljesen kimaradt, csak a hídnál álltam meg. Északról nézve gigantikus a látvány. A hídon megint nincs megálló (nesze neked Kőröshegyi híd!), pedig impozáns a látvány: apály van, és a tenger teljesen visszahúzódott. Nagy, agyagos felületek rajzolódnak ki, érdekes mintákkal. Két oldalt két város, középen a Loire, ami itt már inkább öböl, mint folyó.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

La Rochelle még messze volt innen. És nem is volt jó az autópálya. A national route szaggatottan volt kétsávos. A GPS tudott egy rövidebb utat, de gyanús volt, mentem a táblák után. Szerintem a GPS bevitt volna a susnyásba, és a végén hosszabb lett volna. Egy helyen a kétpályás részen szembe jött egy autó. Később megértettem: igen, a következő körforgalom kicsit komplikált volt.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

A szállásom nem is La Rochelle-ben volt, hanem Angoulins-ban, ami még délebbre van. Az autópályán mondjuk szépen kikerültem a várost, de izgultam, odeérek-e sötétedésre. Éppen sikerült. A hotel helyett a tengerpartra mentem, hogy megnézzem a napnyugtát. Egy csúnya, mocsaras részen kellett gyalog átvágnom. Atzán valódi strandra értem, de az apály még mindig nagy volt, és nem igazán volt szép a tengerpart.

De 2010.05.23.nantes-larochelle

Este hányinger jött rám, arra gondoltam, hogy az autóban megromlott az étel, vagy az egyik vécén fertőzést kaptam, mert nem lehetett kezet mosni. Meg arra, hogy grapefruit lét ittam, ami nem is volt hideg, csak meglepődött a gyomrom. De a hányás nem akart abbamaradni a grapefruitlé után sem. Sétáltam. Lefekdödtem, émelyegtem.

Nyilvánvalóan napszúrást kaptam, és aggüdtam, mi lesz másnap. Hiszen ugyanolyan meleg vár rá, és ugyanolyan sok program. Az utolsó napomat vajn teljesen elrontja a napszúrás?

De 2010.05.23.nantes-larochelle

 

Szólj hozzá!

Címkék: forddal nyaralok


2010.07.23. 11:03 Brendel Mátyás

Forddal nyaralok: Bures-től Rennes-en át Nantes-ig

De 2010.05.22.bures-nantes

Hosszú hétvége volt Franciaországban. Igazából nem túl szerencsés a hosszú hétvégék eloszlása, pláne nem idén. Eleve egy csomó ünnep van májusban és júniusban, de idén ezek közül sok hétvégére esik. Aztán a Bastille-nap, és nincs több. Augusztusban van valami, ami megint mindig hétvégáre esik. A vallási ünnepeknél ugyebár sokszor nem a dátum, hanem a hét napja a fix.

Nos, a mostani hétvége egy kivétel, de alig volt idő felkészülni. Végül is nem is nagyon kellett. Úgy határoztam, hogy amikor látom az időjárás.előrejelzést, akkor foglalok hotelt. Még nincs csúcsidő, nem lehet probléma. Ez így is volt, szerintem akár foglalás nélkül is nekiindulhattam volna.

De 2010.05.22.bures-nantes

Mivel az idő kivalló volt, és tavaly kimaradt a tengerpart, ezért most az jött sorra. Igazán sajnáltam volna, ha nem jutok el az Atlanti Óceán partjára, mivel egy ideig nem volt kocsim, amikor meg lett, már nem volt jó idő. Nos, idén nyáron ez nem lehet kifogás. Azért Nantes nincs közel, La Rochelle-lel együtt több, mint ezer kilométer, és akkor ennél biztosan több a kitérőkkel. Kinéztem elég sokmindent, igazából alig volt időm a három nap alatt is mindent megnézni. Sokminden kimaradt.

De 2010.05.22.bures-nantes

Volt viszont megint sok meglepetés útközben. Szokás szerint off-highway mentem, így mindenféle városok kerültek elém. Ilyen volt például Mayenne, amely egy igen gyönyörű kis város egy folyó partján. Amikor a hídon átmentem, muszáj volt megállnom.

De 2010.05.22.bures-nantes

Utána Rennes volt a cél, ami nem volt benne akkor, amikor St. Maloba mentünk. Benne lehetett volna, de egy kicsit hosszú lett volna. Most viszont az autópályán kívül eleve erre vitt a GPS. Azonban találtam egy olyan dolgot, hogy "cidre" múzeum a GPS-ben, és arra vettem az irányt.

De 2010.05.22.bures-nantes

A múzeumból nem lett semmi, Domagne aranyos kis falu, és van ott egy cidre-gyár, de semmi múzeum, és nem is nagyon érdekelt, túl késő volt már. Egyébként azért annyira nagyon nem is tudtam elképzelni semmi igazán érdekeset egy ilyen múzeumban.

De 2010.05.22.bures-nantes
De 2010.05.22.bures-nantes

Viszont nem baj, hogy így mentem, mert csak így mentem keresztül Vitre városán, ami igazán megérte. Ebben a városban simán el lehetne tölteni egy teljes napot, nagyon aranyos, nagyon szép, nagyon középkori. Van természetesen várkastély és sok középkori utca, és persze sok étterem.

De 2010.05.22.bures-nantes

Aztán még a nap végén csak eljutottam Rennesig, amely nyilvánvalóan egy akkora város, hogy szinte kár benne egy órát eltölteni, ahogy én tettem. De már nem volt választás. És igazából így is jó volt.

De 2010.05.22.bures-nantes

Rennes már bretagne-i város, igazából a breton központ, itt is van a breton parlament. Bretagne már kicsit dombos vidék, élvezet volt vezetni. A helyi rádió pedig szintén élvezet volt, csupa érdekes szám. Se nem a legújabb slágerek, és nem is a szokásos slágerrádiós dolog, hanem érdekes, kevésbé ismert számok. Néha ismeretlen meglepetések, néha ismerős, régi dalok.

De 2010.05.22.bures-nantes

Még Vitre-ben volt egy bolt, ahol akartam venni egy grafikát, de ki volt írva, hogy ha nincsenek ott, akkor a szomszédban kérdezősködjünk. A szomszédban meg az, hogy emitt keressük őket. Nos, Rennesben egy vásárban találtam régi képeslapokat, és nagyon örültem, hogy tudtam venni Vitre-ről is egyet és Rennesről is.

De 2010.05.22.bures-nantes

Nos, ebből persze az is kiderül, hogy azért már egészen jól tudok franciául, mert hát azért a piacon a lány, aki árult, az franciául beszélt, és egészen bonyolult dolgokat sikerült lekommunikálnom vele.

De 2010.05.22.bures-nantes

A Rennes-i képeslaphoz előbb körbe kellett néznem, merthogy azért olyat akartam venni, amelynek a helyszínét láttam, és felismerem. Nos, ez a Porte Mordelaise lett, vagy bretonul Porzhiu Morzhel. Ugyanis természetesen bretonul is ki vannak írva az utcanevek.

De 2010.05.22.bures-nantes
De 2010.05.22.bures-nantes

Egyébként amellett, hogy megint fantasztikus középkori utcácskák voltak a belvárosban, és természetesen tele étteremmel, valahogy ezen a napon meglepően sok blődség volt ezeken az utcákon. Lányok, akik aerobicoztak, egy srác, aki biciklizett. Lehet, hogy valami általános, vicces sportnap volt. Egy férfi parókában, nagyon homokosnak beöltözve. Egy helyen meg egy olyan kis kapu mögötti kis belső kert, hogy érdekes is volt, meg azért eléggé elhanyagolt is, és nem mertem bemenni, mert nagyon füves-tanyának nézett ki, és esetleg veszélyesnek is. Több helyen láttam egyébként csöveseket még.

De 2010.05.22.bures-nantes

Amikor a kocsihoz mentem, egy utcával arrébb egy pontosan ugyanolyan francia Ford Escort parkolt, még a vonóhorog fedele is hiányzott neki, akárcsak az enyémről, egészen megzavarodtam, majdnem elkezdtem kinyitni.

De 2010.05.22.bures-nantes

Nantes-ba késő este érkeztem, de minden rendben volt. Megint szükséges volt a francia-tudásomra, mert egy autópályához közeli, de belvároson kívüli hotelt választottam, amelyet egyébként teljesen tengerészes stílusban alakítottak ki. Nos, itt persze a recepciós nem tudott angolul, mégis mindent lerendeztem.

De 2010.05.22.bures-nantes

A hotel jó választás volt, hiszen autóval könnyen elérhető volt, olcsó volt, és nekem nem volt fontos, hogy a városban legyen. Nem is mentem aznap már be Nantes-ba. Ez már a második nap története.

 

De 2010.05.22.bures-nantes

 

Szólj hozzá!

Címkék: forddal nyaralok


2010.07.23. 10:54 Brendel Mátyás

Forddal nyaralok: Az Éden Project és Plymouth

De 2010.06.01.eden-plymouth

 

A nap Dorka recamier-távolugrási edzésével kezdődött...

De 2010.06.01.eden-plymouth

Az első számú "közellenség" Cornwallban számunkra az Eden Project volt: őt el kellett intézni minél hamarabb. Ráadásul az első napon még nem volt annyira jó idő, így nem ártott valami melegebb, zártabb helyszín. A többi napra ígérkezett a még jobb. A "jobb" egyébként húsz foknál nem jelentett többet, csak legfeljebb napsütést. Ennyit a fürdésről...

De 2010.06.03.landsend

Tavistockból nyugatra indulva közepesen kicsi utakon haladtunk, amelyet sok helyen körbevettek a bokrok.  Az angoloknak láthatóan van téglalapny-író gépe (v.ö. villanyírógép) , mert az út sokszor ilyen téglalap alakú alagútban vezetett.

De 2010.06.01.eden-plymouth

Figure 4.

Az Éden St. Austell városától északra van, egy völgyben. Elég kis utakon kell megközelíteni, ehhez képest meglepően nagy parkolója van. Utána kacskaringós gyalogúton kell lemenni a bejáratig, amelyen már száz méterekkel előtte állt a sor. Húú szívás... Először ijjesztőnek tűnt, de mondtam Istvánnak, hogy: "nincs fontosabb, mint a haladási sebesség". Az, hogy a hossznál a sebesség messze fontosabb, több múzeumlátogatási tapasztalatból ledesztillálódott tapasztalat Párizsból. Meg azt is javasoltam, hogy elmehetünk közben nézelődni, meg vécére. El is indultam, annyit minimum érdemes volt megnézni, hogy mi az ábra (see Figure 4.).

De 2010.06.01.eden-plymouth

Az ajándékshopon mentem keresztül, akkor persze sok biotermék volt, meg kertészkedési könyvek, még kerti eszközöket is lehetett volna venni: ásó, kapa, nagyharang. Semmi nem tűnt hasznosnak, hűtőmágnes meg nem volt. Szóval az Édenből nincs semmim az emlékeken, és fényképeken kívül. No meg a mosatlan, beizzadt pólón kívül.

De 2010.06.01.eden-plymouth

A pénztárnál vagy egy tucat kassza volt, emiatt a sor gyorsan haladt. Mire végeztem a vécével, ahol szinte senki nem volt, megnéztem a kertészek fényképeit, és egy ág-lovat. Hogy mi az az ág-ló? Ne kérdezzétek! Ld. a képet! Addigra már láttam, a sor nagyon haladt előre. Aztán jöttek Istvánék, párhuzamosan beálltunk egy-egy sorba. Közben egy olyan összeállítást néztem, amely arról szólt, hogy hogyan tünnének el a dolgok, ha nem volnának növények. Egy installáció volt, mozgó figurákkal.

Rokkant Nokiámmal csináltam egy felvételt, bár folyton lefagyott. Ideje újat vennem.

De 2010.06.01.eden-plymouth

Az Éden ugyebár anno arról szólt, hogy egy zárt bioszférát alakítanak ki. Aztán ez nem sikerült, így manapság tulajdonképpen egy óriási botanikuskert. Óriásnak azért is óriási, mert azért van benne vízesés, meg teherautó, meg kunyhók, meg ilyenek, ami máshol nem nagyon van botanikuskertben.

De 2010.06.01.eden-plymouth

Van benne egy csomó modern marhaság, és vendégcsalogató, úgymint szobrok, meg tépőzáras gyerekdobálás. Ez arról szól, hogy gyerekeket beöltöztetnek speciális ruhába, ami felragad a falra. Tehát fel lehet őket dobni akár fejjel lefele is. Franjó. Mi köze az Édenhez: nem tudom.

De 2010.06.01.eden-plymouth

Egy bambuszos labirintusban feltaláltuk a paintball fényképezőgépes változatát: az neyer, aki lefényképezi a másikat.

De 2010.06.01.eden-plymouth

Egy másik ilyen agymenés az, hogy egy texasi tájképen magokat lehet kilőni egy kocsira, és mivel a magok nedvesek, ezért fennragadnak a  képen, ami egy idő után elég "magos" lesz. Hú, frankó. De, hogy ennek mi értelme?

De 2010.06.01.eden-plymouth

Az üvegburák alá be lehet jutni, de elég nagy a sor., Igazából a szférák között van egy étterem-átjáró, ahol amúgy is sok az ember: "ahol a kaja, ott van a látogató". Mivel nem volt nagyon meleg, nem rövidnadrágba jöttem, így az üvegházban kissé szenvedtem. Ez egy olyan túra, hogy elég hamar ott van a point of no return. Ezen a ponton van egy kis vízosztás, aztán vagy végigmész, vagy meghalsz, vagy visszafordulsz. Komolyan, kissé meleg volt, és nehezen kibírható. Persze egy szál pólóra vetkőztem, de még így is.

De 2010.06.01.eden-plymouth

A trópusi bioszférát egyébként fel kellett dobni egy csomó dologgal, mint banán-kerengetőgép, kubai teherkocsi, gumikerék sé gumifa, indonéz kunyhó, meg ilyenek.

De 2010.06.01.eden-plymouth

A mediterrán bioszféra ennél kellemesebb volt. Itt is kellett jópár szobor a hangulat fokozására. Egyébként megbeszéltünk egy találkozót, amire én elég időben mentem, és Tanmás aztán megtalált, a többiek meg persze kiderült, hogy ebédeltek. Nekem csak a maradék jutott. Később megálltunk egy amerikai étteremben, és ettem egy hamburgert.

De 2010.06.01.eden-plymouth

Nagy volt a dilemma. A friss hajnali idő már rég elmúlt, de még volt elég hátra a napból. Land's Endhez több idő kellett volna, így úgy döntöttünk, hogy Plymouth lesz belőle. Úgy legyen!

De 2010.06.01.eden-plymouth

Az odaúton szétváltunk, így mi egy olyan folyóvölgybe jutottunk, ami roppant látványos volt, mivel sokkal szélesebb volt, mint maga a folyó, és óriási hordalék-tere volt.

De 2010.06.01.eden-plymouth

Így történt egy "baleset" is, ami jól sült el. Mivel én Angliába kompon jöttem, be volt kapcsolva a komp. Így belefutottunk Plymouth előtt egy kompba. Amikor megnéztem, hogy komp nélkül hogy alakulna a dolog, iszonyatos hatvan kilométeres kerülő nézett velem szembe. Hát így végül is komp lett belőle. Nem volt katasztrófa, mert pár font volt, rövid átkelés, gyorsan jött a komp. Egy élmény volt, és még jól is jártunk, mert Istvánék meg dugóba keveredtek.

De 2010.06.01.eden-plymouth

Plymouth-ról annyit érdemes tudni, hogy egy fontos kikötőváros. Ebből adódik az, hogy innen indult el a Mayflower, amelyik az első telepeseket szállította a későbbi USÁ-ba. Egész pontosan abból a kikitőből, és azokról a lépcsőkről indultak el az első puritánok.

De 2010.06.01.eden-plymouth

Kerengtünk egy picit Plymouth-ban, szép kis utcái vannak a Barbacan városrésznek. Aztán felmentünk egy dombra, ami a legimpozánsabb tengerre néző kilátást kínálta nekünk. Itt van egy világítótorony,a mirpl azt olvastam, hogy kint, a tenger egyik sziklájára építették, aztán hozták be.

De 2010.06.01.eden-plymouth

A gyerekek, a Bíró család, Rita és Tamás, meg még én is, itt eléggé elengedtük magunkat, és mindenféle érdekes fotókat alkottunk.

Meg kell még említenem a Plymnouth beach-et. Ami a tengerben van, és egy elkerített nagy medence. Szerintem édesvízzel. iszonyatosan látványos. De túl hideg volt.

De 2010.06.01.eden-plymouth

Aztán lementünk vissza a kikötőbe, bevásároltunk, majd egy kocsmát kerestünk, mert a társaságra most jött rá az a feeling, hogy kéne egyet kocsmázni egy igazi angol kocsmában. Ez egyébként - jelentem - meg is történt.

De 2010.06.01.eden-plymouth

 

Szólj hozzá!

Címkék: forddal nyaralok


2010.07.23. 10:49 Brendel Mátyás

Forddal nyaralok: Calais-től Versailles-ig

De 2010.06.07.calais-versailles

Calais-be még éjjel átkompoztam (komponálltam:), természetesen, aztán a város szélén aludtam. Van ott egy egészen nagy térség, ahol nincs nagy forgalom, sok parkoló van, park, és lámpa. Világosság. Azt szeretem.

De 2010.06.07.calais-versailles

A hazaútra nagyrészt a Második Világháborút terveztem be. Ez a vidék volt a náci Atlanti Fal, és bár láttam már egy bunkert délebbre, itt annyi van, hogy érdemes megnézni. Én úgy jártam el, hogy a google mapson végignéztem a fényképeket, és ha tetszett valami, kinyomtattam a címét. Aztán valamikor útközben, amikor várakoztam, beprogramoztam a GPS-be az egész hazautat.

 

Az időjárás nem volt nagyon jó. Utazáshoz egyébként tökéletes, csak abban gondolkodtam, fürdök egyet. Ahhoz meg kicsit kevés volt.

Elindultam tehát a tengerpart menti úton. A vidék kicsit dombos, sok legelő, némi bokros részek, sok sziklával természetesen. Először egy tengeri foknál álltam meg, ami csak úgy útba esett, szép volt, semmi más.

De 2010.06.07.calais-versailles

Aztán ugyanilyen véletlenül találkoztam egy repülős szobrával, akit Hubert Lathamnak hívtak, és Bleriot korában élt, próbálta átrepülni a csatornát, de neki még nem sikerült. Bleriot-nak meg igen. Elképzelésem szerint ebben van tehetségnek is szerepe, de talán pénznek, és szerencsének még inkább. Ennek az embernek is a túlparthoz közel robbant csak le a gépe, azt olvastam.

De 2010.06.07.calais-versailles

Aztán jött pár bunker. A bunkerekkel az volt a baj, hogy mivel célkoordintáta szerint mentem, a GPS mindenféle furcsa utakon próbált közel vinni. De amikor megálltam, egyáltalán nem volt kézenfekvő, hogy akkor most hol van, és hogy közelítem meg.

De 2010.06.07.calais-versailles

Például az egyik helyen a parton óriási, áthatolhatatlan bokrok voltak, abban ugyan voltak kis utak vágva, amelyek gyönyörű, homokosak voltak, de inkább valamiféle természetvédelmi körzetet jártak körül, vagy kutyasétáltatásra voltak, mert bunkerhez nem vezettek. A tengerpart felől tudtam csak megnézni a bunkert.

De 2010.06.07.calais-versailles

Utána történt az, hogy megint nem indult az autó, se kép, se hang, se rádió, se lámpafények. Nngyon megijjedtem megint, mert még messze voltam otthonról. De amikor megjavítottam, akkor kiderült, hogy csak nem volt rendesen rácsavarva az aksi sarka. Ezután tudtam, hogy nem lesz baj, illetve csak érintkezési hiba volt.

De 2010.06.07.calais-versailles

A következő bunker a Todt volt, ami már egy igazi múzeum. Messze a legnagyobb is egyébként. Ezt a Bunkert Fritz Todtról nevezték el, aki náci volt, és a német kormányban az autópálya-építésért volt például felelős. Utána a Siegfried vonalért, majd az Atlanti Fal megépítéséért is. Aztán még a háborúban meghalt, és ezt a bunkert róla nevezték el.

De 2010.06.07.calais-versailles

A bunkerben egy óriási ágyú volt eredetileg, amivel át tudtak lőni Doverbe. Ami a múzeumban található, az egy másik, igen nagy ágyú, de azt máshonnan hozták ide, korábban vasúti síneken mozgott.

De 2010.06.07.calais-versailles

A kiállítás bemutatta a bunkeréletet, a haditechnikát, konkrétan ennek a bunkernek a szerepét. Érdekes is volt, de hát elég dohos és lehangoló. Engem fiatalabb koromban nagyon érdekelt a Második Világháború, de más papíron nézni a csapatmozgásokat, és más a való élet.

De 2010.06.07.calais-versailles

Egyébként miközben persze kétség kívül a német történelem egy szégyenletes időszakának tartom ezt, az azért érdekes, hogy hogyan sikerült egy birodalomnak összefogni pénzt, erőt, embereket, szervezést ahhoz, hogy olyan dolgokat építsenek ki, amik máig is impozánsan mutatnak ezen a vidéken. Illetve szinte egyedülálló látványosságok. A dolog szomorú oldalát még tovább sötétíti, hogy ezeket valószínűleg kényszermunkában építették.

De 2010.06.07.calais-versailles

A kiállításban egyébként szerepelt egy opel és egy Harley Davidson. Mindkettő harci motorkerékpár volt.

De 2010.06.07.calais-versailles

Ezután hamarosan beértem Boulogne-sur-Mer-be, ami fantasztikus látvány volt. Egy domboldalon gördültem lefele, és előttem volt a plage: egy óriási, homokos part. Boulogne-ba egy kicsit forgolódtam a kocsival, de nem tudtam elképzelni, és nem is találtam semmi olyat, amiért megérte volna kitenni belőle a lábam (elég fáradt voltam már). Volt persze belváros, vár, és kocsiból mindezt be is jártam, de ennyi elég is volt.

De 2010.06.07.calais-versailles

A következő programozott célpont a Le Portelnél volt, itt. Érdekes jelenség van itt a tengerparton, amit Panoramio fénykép alapján fedeztem fel, a Fort de l'Heurt. Ezt Napóleon építette a brittek ellen. Lám-lám, nem csak a nácik csináltak ilyeneket. Egyébként Napóleon és Hitler között van néhány párhuzam: mindkettő elfoglalta Európa nagy részét, mindkettő partra akart szállni Angliában, egyik sem szállt. Mindkettő Oroszország megtámadásába bukott bele. Napóleon erődjét aztán a második világháborúban persze felhasználták bunkerként a németek.

De 2010.06.07.calais-versailles

Itt sokáig időztem. Kíváncsi voltam, hogy vajon apály jön-e, és ha igen, vajon ki lehet-e menni a szigetre. Ezért úgy határoztam, megint alszok egyet. Amikor felébredtem, láttam, hogy a vízszint visszafele húzódott, de még nem eléggé. Lementem a vízhez, és eldöntöttem, hogy amíg még várni kell, fürdök egyet.

De 2010.06.07.calais-versailles

Igazán nem volt jó idő, szóval a fürdés az igazából mosakodás volt a tengerben, de valójában ez is volt a lényege, hiszen utoljára szombat este fürödtem. Két nappal előtte, de nem teljes két nappal. Azért én szeretek naponta fürödni, ha lehet, többször is.

De 2010.06.07.calais-versailles

Közben a víz visszaszorult, de még mindig nem eléggé. Rövidnadrágban, mezítláb voltam, de még nagyon csapkodtak a hullámok. Különösen a szigethez vezető földnyelven, ahol a nyílt tenger és az öböl felől is jöttek hullámok, és összecsaptak. Pont, ahol a legkisebb volt a víz, ott volt a legnagyobb hullám. Ezen a nyomvonalon egyébként sín vezetett be a szigetre, nyilván az ellátáshoz. A sínt zöld alga borította, és sok helyen elferdült, megszakadt, besüllyedt.

De 2010.06.07.calais-versailles

Elég sokat várakoztam, és emiatt később megfáztam, de ez napokkal később jelentkezett. Amikor lehetett, bementem, még igen magas vízben, és kicsit a nadrágomat azért elérték a hullámok. A szigeten sok szikla volt, kagylóhéjak, és elképesztően sok guanó.

De 2010.06.07.calais-versailles

Elmásztam a sziget legvégére, hogy onnan is fényképezzek egyet, majd vissza. Jöttek franciák, nyilván kagylót szedni. Mondott is nekem az egyik valamit, én meg mondtam, hogy nem értem (franciául). Biztos nézett.:) Közben alacsonyabb lett a vízszint, meg akartam várni, hogy száraz lábbal vissza tudjak menni, de a hullámok miatt ez szinte lehetetlen volt. Inkább mezítláb, kvázi-szárazlábbal mentem vissza.

De 2010.06.07.calais-versailles

Ezek után jött Crecy, ami nem második világháborús, hanem ismét egy Százéves Háborús csata. Ebből következően a csatatéren nem volt semmi, csak emlékhely, kilátótorony, és meg lehetett nézni a mezőt, ahol a csata folyt. Crecy maga eléggé lehangoló volt. A múzeum aznap pont nem volt nyitva. Ugyebár a hétfő ilyen szempontból nem volt jó választás, de ez csak itt játszott szerepet. A templomtorony volt egy bizonyos nézetből érdekes, és az egyik sarkon egy ház. Hát ennyi. Mondhatom, érdemes volt idejönni... Na jó, érdemes volt, hiszen amúgy is erre jártam.

De 2010.06.07.calais-versailles

Ezek után már kezdett késő lenni, de igazából még hat óra sem volt. Próbálkoztam azzal, hogy mit nézzek meg, de a Chateau de Bagatell a GPS szerint egy olayn helyen van, ahol nincs. Aztán feladtam. Megint álmos lettem, és egy erdőben aludtam egy asztalon. Hát, ha az ember álmos...:) Ez az erdő egyike volt azoknak a tipikus erdőknek, amik megtalálhatóa Franciaországban. Sík terepen terülnek el, és nagyon szép, egyenes sugárutak vezetnek át rajta, melyeken élmény végigautókázni. Gyalogolni, vagy kerékpározni unalmas volna, de arra biztosan vannak kisebb utak.

De 2010.06.07.calais-versailles

Aztán úgy döntöttem. hogy elég volt már. Egy hete folyamatosan csak utazok, nézek, utazok. Többet nem nézek, megyek haza! Sikerült viszonylag jó utat találni haza Párizs mellett, ami művészet. Több helyen be kellett avatkozni a GPS-be. Tényleg művészet úgy jönni, hogy sok autópályán menjen végig az ember, ne kerüljön dugóba, miközben a fizetős utakat nem akartam használni ilyen rövid távra.

De 2010.06.07.calais-versailles

Véletlenül találtam rá mégis erre a két toronyra Luynes-nél. Ez a vár a XIV. Lajos elleni felkelésben, a Fronde-ban játszott szerepet. Most már elhagyatott volt, de a két torony egész jól néz ki.

 

Versailles-on szokás szerint átjöttem, és megálltam a kastély óriási, e késői órákban immár üres parkolójában. Nyár közepén még bőven világos volt, ugyanakkor már csend és nyugalom. Nem hisztizett itt már Morvai Krisztina sem, s nem lobogtak árpád sávos zászlók, s Nagy-Magyarországos térképek sem takarták el a fantasztikus aranyozott kapukat. Erről szerencsére éppenhogy lemaradtam, míg odavoltam.

Trianon, a második kastély hátul van a kert mögött, melyben gyönyörű szökőkutak, és leginkább antik szobrok díszítenek. Legismertebb közülük az az Apollo-motívum, mely a központi szökőkutat díszíti. A világ leglátogatottabb turista-látványossága ez, és milyen érdekes - bár persze francia alkotás - de nem nacionalista, hanem inkább kozmopolita: az ókori görögök emlékezetét idézi.

Szólj hozzá!

Címkék: forddal nyaralok


süti beállítások módosítása