Származási hely: 2012.08.01.etretat |
Július végén egy hétig nagyon meleg volt, és javasoltam Hilalnak, hogy menjünk le a tengerre. Csakhogy nem ért rá, egyedül meg azért olyan nagyon nem akartam lemenni. A következő héten, amikor ráért, akkor meg már elmúlt a jóidő. Utána mindenféle más elfoglaltságaink voltak - így utólag még több is, mint gondoltam volna - szóval azért a hét legjobb napját kinéztem, és csak elindultunk.
Származási hely: 2012.08.01.etretat |
Hilalra reggel 45 percet kellett várni a saját otthonánál, amit akkor is zokon vettem, ha a nyugágyban ülve, olvasgatva vártam rá. Egész egyszerűen én az ilyet nem bírom, másodrészt pedig reggel nagyon jó idő volt, azt a 45 percet elvesztettük.
Deauville felé vettük az irányt, mert Hilal azt ismerte, és tetszett neki, én meg még nem voltam ott. Voltam keletebbre és nyugatabbra, de Deauville is Le Havre kimaradt. Másrészt van ugyebár Sophie Marceau-nak Chrisopher Lamberttel egy filmje a La Disparu de Deauville, amely nem nagyon egetrengetően jó, de azért mégis valami érdeklődésre okot ad a város iránt. Állítólag nagyon szép, homokos tengerpartja van.
Származási hely: 2012.08.01.etretat |
Mindebből nem lett semmi, mert mire odaértünk, eleredt az eső. Mivel erre számíttottam, voltak alternatíváim. Először is megálltunk Chateau du Breuil-ben, itt calvadost gyártanak, azaz desztilláló gyár van. Egyébként van egy kis kastély is. Nos, itt tényleg esett az eső, tehát esernyőkkel mászkáltunk, ellenben pont ebédszünet volt, tehát nem mehettünk be megnézni a lepárló gyárat. Kicsit körbenéztünk, megnéztük a vízesést, a cefrét tároló lajtos kocsit, benéztünk az üvegen át a múzeumba, láttunk üstöket, meg hasonló dolgokat, és úgy döntöttünk, ennyi elég is volt ebből.
Származási hely: 2012.08.01.etretat |
Mivel még midnig esett, ezért Deauville-t kihagytuk, mentünk Le Havre-ba. Valami perverz módon Hilalt ez a város érdekelte, holott én sejtettem, hogy nincs ott semmi. Egy tanulmányt olvasott a városról, és őt emiatt érdekelte. De még Le Havre előtt calvadost is akartam venni, és egy kis vidéki kúriát találtunk is, ahol adtak el calvadost. Az én meglátásom szerint kissé színtelen, szagtalan, almapálinkát vettünk, de azért nagyon nem értek hozzá, szóval a fene se tudja. A bolti calvados mindenképpen színesebb, szagosabb, és én úgy emlékszem, hogy a legutóbb vett házi calvados sem pálinka volt. Kicsit kóstolgattunk, ha már kifizetünk huszonkevés eurót, akkor lehet iddogálni. Én mértékkel, mert vezettem, Hilal eggyel talán többet ivott.
Származási hely: 2012.08.01.etretat |
Útközben egy világítótoronyba is belebotlottunk. Ez teljesen véletlen volt, bár a GPS tudott róla, így amikor az útról felfedeztem, és a GPS-ben megkerestem, onnantól vezetett minket. A torony egy nagy sziklán van, ennek megfelelően Le Phare de la Roque a neve. Innen jó kilátás nyílt a Szajna hídjaira, és a torkolatra, egészen Le Havre-ig.
A GPS-en az volt beállítva, hogy fizetős utakat kerüljön, emiatt a Pont de Normandie-t elkerültük. a Pont de Tancarville-nél vettem észre, hogy ez a beállítás itt óriási kerülőt okoz, és csak átmentem a hídon. Pár euróba került, a kerülő több lett volna. Jobb lett volna a Normandie hídon átmenni.
Származási hely: 2012.08.01.etretat |
Le Havre-ból először a Stade Oceane kék tömegére figyeltünk fel. Ez Hilalnak annyira nem tetszett, nekem nagyon is. Utána a kikötőben bóklásztunk, de ez végül Hillanak megint nem tetszett, pedig ő akarta. Ezután pedig lassan jobb idő lett, és én úgy döntöttem, hogy elmegyünk Etretat-ba, ahol már voltam, ismertem, és tudtam, hogy biztosan érdekes hely.
Származási hely: 2012.08.01.etretat |
Etretat még vagy harminc kilométer volt, de a jó idő kitartott, sőt, a nap egész további része jó volt, és így csak megmenekült ez az egész kirándulás attól, hogy esős nyomorba fulladjon. Az egyetlen kevésbé jó dolog, hogy Etretat nagyon kavicsos.
Származási hely: 2012.08.01.etretat |
De azért Hilalnak is tetszett, nekem is jó volt, és eltöltöttünk ott pár órát. Sajnos lassan haza kellett fordulni. Pontosabban, én nyugodtan maradtam volna, de Hilal haza akart jönni. Ha maradunk pár órát tényleg csak hajnalban értünk volna haza.
Származási hely: 2012.08.01.etretat |
Azért felmentünk a kápolnához a dombon, ott a sziklákon mászkáltunk, és vicces képeket is készítettünk, illetve csodálatos, kilátós képeket is. No meg sok sirályos képet.
Származási hely: 2012.08.01.etretat |
Még Etretat-ban is sétálgattunk, nézegettem, hogy a szállás nem is drága, érdemes lett volna ott maradni, de Hilalnak ez szóba se jött.
Származási hely: 2012.08.01.etretat |
Hazafele még Rouen-ban álltunk meg, mivel annyira útba esett, és egy sötétedéses, esti kis sétára tükéletesen alkalmas volt. Megmutattam Hilalnak az óratornyot. Hazaérés előtt Versailles felé kanyarodtam, mert Hilal ott még soha nem járt. Gondoltam, megmutatom neki. Csak ugyebár Versailles az egyik legszánalmasabban sötét kis zűg éjjelente, mert egyáltalán nincs kivilágítva. Hilal meg egyébként is már aludt, álmos volt, és nem igazán érdekelte a dolog.
Származási hely: 2012.08.01.etretat |
Hát így alakult a tengeri kirándulásunk, végül volt benne jó idő is, tenger is, fürdés is, nem sok, de igazából tübb nem is kellett. Annyira nem a parton döglés lett volna a lényeg. De egy kicsit jobb idő csak jó lett volna dél körül, és igazából tényleg úgy érdemes lemenni, hogy az ember megszáll valahol. Nem is kell Etretat-ban. Ha az embernek autója van, akármilyen olcsó szállás jó neki akár az isten háta mögött is, ha a térségben van valahol.
Ami a lényeg, hogy amint a képen látszik, Hilal nagyon is jól érezte magát, és én is, más meg nem is fontos.